Borítókép: Az erdélyi gazdálkodók Fülöpjakabon felkeresték Gyöngyösi Sándor biogomba-gazdaságát
Fotó: Tapodi Kálmán

A megyei hírportál munkatársa Kiskunmajsán találkozott a csoportot vezető Cilip Árpáddal, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetőjével.

Bács-Kiskun testvérmegyéje a székelyföldi Hargita, amelynek fejlesztési ügynöksége kezdeményezte, hogy minél több helyi termelő használjon védjegyet és próbálják a termékeikre megszerezni a biominősítést. Az ügynökség vállalta szakmai tapasztalatcserék megszervezését, így jutottak el múlt héten az erdélyi gazdálkodók megyénkbe. 

– Tizenöt olyan termelőt hoztunk el, akik elindították a biominősítés folyamatát, illetve folyamatban van néhány termékük biominősítése. Bács-Kiskunban olyan termelőket látogattunk meg, akik a termékeiket fel is dolgozzák, vagy akár vendéglátó egységgel bővítették tevékenységüket – nyilatkozta Cilip Árpád, aki hozzátette: Székelyföldön elkezdték a gasztropontok fejlesztését. Mindez annyit jelent: azok a kistermelők, akik nyitottak a biominősítésre, azok próbáljanak meg a gasztronómiában is előrelépni. 

Cilip Árpád arról is szólt, hogy a fejlesztési ügynökség által teljeskörűen adminisztrált „Székely Termék” védjegy már gazdák hatalmas körét érinti. – Székelyföldön nagyon jó természeti adottságaink vannak a biominősítésre, de mindennek a gyakorlatba ültetése nehezebben megy, mint itt, Bács-Kiskunban. Nekünk még meg kell tanulnunk, hogy a védjegyekre szükség van, hogy mindezeket hogyan használjuk, és meg kell tanulni eladni a termékeket is – sorolta Cilip Árpád. Hozzátette: Borboly Csaba, Hargita megye elnöke és Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke azt is szorgalmazták, hogy a testvérmegyei kapcsolaton túl legyen kereskedelmi együttműködés is a megyék között. 

– Nagyon hasznosak voltak az itt szerzett tapasztalatok, a jógyakorlatok megismerése, hiszen úgy érezzük, hogy a székely termékeken belül is szükség van újításokra. A „Székely Termék” védjegyet már százhatvan termelő használja, akik több mint ezer terméket állítanak elő, és nagyon bízunk abban, hogy egyre több fiatal gazdálkodó is csatlakozik a védjegycsaládhoz – mondta el Cilip Árpád, aki szerint nagyon jó volt, hogy olyan kisebb gazdaságokat ismerhettek meg az útjuk során, amelyek mintául szolgálhatnak Erdélyben. 

A biogazdaságokkal ismerkedtek

Az erdélyi gazdálkodók Fülöpjakabon felkeresték Gyöngyösi Sándor biogomba-gazdaságát, ahol a bio- és gyógygombák termesztéséről és feldolgozásáról szerezhettek hasznos információkat. Orgoványon az ökoturizmusról hallhattak és biotermékeket kóstolhattak Palásti Kovács Ágnesnél. Bugacon Gál László biogazda szabadtartású szürkemarha- és mangalica­állományát is megtekintették. Kiskunmajsán a helyi termékek vendéglátásban betöltött szerepéről hallhattak. A Charolais szarvasmarhatartásról Kecskemét-Kisfáiban szerezhettek tapasztalatokat. Lakiteleken, illetve Tiszakécskén egy biominősítésű családi gazdaságot ismerhettek meg Adamecz Judit és Sokolai Gábor révén. A Fülöpjakabon tartott szakmai előadások során megismerhették egy biofalu működését is.