• 2018. május 13. 11:30

Titkok a levéltárból - Görög Jani nótája

Haubner Károly (1863-1931) karnagy, dalköltő, zenetanár városunk környékén több dalt is gyűjtött. Ezek szövegét és dallamát sajátkezűleg feljegyezte, néhány mellé díszes illusztrációt is készíttetett. A levéltár őrizetében fennmaradt „nótás könyv” egyik énekének keletkezéstörténetét járjuk körül ebben a cikkben.
Titkok a levéltárból - Görög Jani nótája

 

„Szarvas András háza vége, de sárga, Ott történt a Görög Jani halála, Piros vére úgy folyik, mint a patak, A rózsája siratná, de nem szabad.” – így kezdődik az a háromstrófás dal, mely egy igen szomorú eseménynek állít emléket. 1871-ben épült fel a mai Deák Ferenc és Kossuth utcák sarkain napjainkban is álló ún. Szarvas-ház (később Klazsik-ház), amely építtetője, Szarvas András módos csizmadiamester után kapta nevét. Az épületben az 1880-as években „A visszatérő csángókhoz” címzett vendéglő működött.


1884. május 25-én vasárnap ebben a műintézményben a kocsislegények nagy bált rendeztek. Velük együtt mulatott egy honvéd tizedes is, aki egy feltűnően szép, szőke lányt táncoltatott folyton. Ezt a kocsislegények igen zokon vették (közülük is leginkább Görög Jani, aki szintén érdeklődött a szőke lány iránt) és „összeröffentek” a tizedes ellen. A katona a bajt idejekorán megneszelte és átfutott a szemben lévő, a mai Móra Ferenc Gimnázium helyén álló honvéd kiskaszárnyába és onnan már a fegyveres készenlétben álló őrökkel tért vissza. A megérkező, szuronnyal felfegyverzett honvéd-bakák és a kocsislegények között formális harc keletkezett, mely során a honvédek szuronyai 46 legényt sebesítettek meg, kettőt pedig agyonszúrtak. Az egyik áldozat Görög Jani volt, a másikuk nevét nem őrizték meg a források.    



A tragikus esetnek a városi közgyűlési jegyzőkönyvekben is maradt nyoma. A „halálos vérengzéssel lefolyt dulakodás” nyomán vizsgálat indult, a tanács pedig betiltotta Szent György nap (április 24.) és Szent Mihály nap (szeptember 29.) között a cselédmulatságokat.

Ónodi Márta