• 2019. április 28. 13:00

Titkok a levéltárból – A Parkerdőről

Az 1950-es években a város vezetősége komolyan foglalkozott Félegyháza kül- és belterületének tervszerű fásításával. Statisztikai adatok alapján kimutatták, hogy a fában különben is szegény alföldi területek közül is városunk környékén található a legkevesebb fa. Félegyháza poros, ezért egészségtelen levegője a második világháború utáni iparosítással és a közúti forgalom növekedésével még inkább szennyezetté vált.
Titkok a levéltárból – A Parkerdőről

 

Ezeken akart változtatni a városi tanács végrehajtó bizottsága, amikor már 1959-ben parkerdő létesítését határozta el, a következő évben pedig az ún. Muszájföldön kb. 70 holdnyi területet adott át a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságnak, hogy azt a város részére parkerdőnek telepítse be. A munkálatok megkezdődtek, de 1965-ben arról panaszkodtak a félegyháziak, hogy a Szegedi úttól a Vegyipari Gépgyár felé húzódó „parkterület” nem kellőképpen gondozott. Az Erdőgazdaság elismerte, hogy a telepítés során, mikor is a tervezett tisztásokat körbefásították, egyes helyeken a fák rossz talajba kerültek. Szintén problémát jelentett, hogy a környéken gyors ütemben növekvő gyárak (Cipőgyár, Műanyaggyár) az erdőterületből egyre nagyobb részt szerettek volna ipari célra használni, ezt azonban a város vezetősége nem engedte meg.

A lakosság viszonylag későn, csak a fák megerősödése és felcseperedése után vehette birtokba a megyei segítséggel és sok társadalmi munkával létrehozott Parkerdőt. 1974. április 10-én a Megyei Fásítási Hónap megnyitó ünnepsége keretében átadták a város lakóinak az eddigre már kiszélesített és aszfaltburkolattal ellátott E5-ös út mellett, az egykori Muszájföldön létesített Parkerdőt. Az ünnepség első részére a helyi moziban került sor, ahol a félegyházi származású dr. Keresztesi Béla, a mezőgazdasági tudományok doktora, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója tartott előadást a közjóléti erdőgazdálkodás társadalmi jelentőségéről, majd egy hasonló témájú, a zöld felületek fontosságáról szóló filmet is levetíttettek. Az ünnepség második részben pedig megtörtént a menedékházzal, padokkal, asztalokkal, útjelzőkkel és szemétgyűjtőkkel ellátott Parkerdő tényleges átadása. A víz és a villany bevezetése későbbre maradt, de a Parkerdő hamarosan kedvelt iskolai kirándulóhellyé és a népszerű majálisok helyszínévé vált.

Érdekesség, hogy az erdő saját nevet nem kapott, köznyelvi megnevezése vált tulajdonnévvé.

Ónodi Márta