• 2019. február 22. 13:00

Könyvtársarok – Nemzeti imánkról, a Hymnusról

A megszenvedett hit és a reménység költeménye

2019-ben több évforduló kapcsolódik Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményéhez. A mű nyomtatásban először Kisfaludy Károly Aurora almanachjának 1829-re szóló kötetében jelent meg alcím nélkül, ám ekkor nagyobb feltűnést nem keltett.
Könyvtársarok – Nemzeti imánkról, a Hymnusról

 

Fotó: felvidek.ma

175 éve, 1844. február 29-én Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett megzenésítésére. A 13 beküldött pályamű közül Erkel Ferencé nyerte el a 20 arany jutalmat. A kompozíció július 2-án hangzott fel először a pesti színházban. Augusztus 10-én szólalt meg nyilvános, szabadtéri ünnepségen, az óbudai hajógyárban a Széchenyi gőzös vízrebocsátásánál.

Kölcsey kéziratát és Erkel kéziratos kottáját az Országos Széchényi Könyvtár őrzi, hasonmásait a Balassi Kiadó adta közre Bónis Ferenc zenetörténész írásával együtt, amely felvázolja irodalom- és zenetörténeti vonatkozásait, kitér a képzőművészeti ábrázolásokra, sőt kései történetének kuriózumaira is.

A Kölcsey Társaság a 9. füzetében a XX. századi Hymnus-értelmezésekből ad válogatást. A neves irodalomtörténészek tanulmányaiból megismerhetjük keletkezésének történetét, a magyar és világirodalomban betöltött helyét, valamint az alcím és a történelmi aktualitás problémáját.

Dr. Czeizel Endre Zeneszerzők, gének, csodák című kötetében öt nemzetközi és öt magyar, így Erkel Ferenc, családfaelemzése alapján kutatja a komponista géniuszság gyökereit. A vizsgálat egyik meglepő eredménye: a magyar zeneszerzők átlagéletkora 78 év, ami sokkal több, mint a korabeli férfilakosságé.