• 2018. november 2. 07:30

Katolikus halloween?!

A kérdést, hogy szabad-e katolikusoknak halloweent ünnepelni, nemcsak nálunk, angol nyelvterületen is felteszik, pedig az ünnep neve is mutatja: angolszász gyökerekből fakad.
Katolikus halloween?!

 

Scott P. Richert katolikus gondolkodó igazán nem újító típus, hagyományőrző katolikus, aki politikatudományai tanulmányai mellett többek között az egyházatyák írásait is tanulmányozta a Washington székhelyű Amerikai Katolikus Egyetemen, jelenleg pedig egy tradicionalista katolikus plébániaközösség tagja. Ő a ThoughtCo honlapon amellett érvel, hogy nemcsak szabad a katolikusoknak halloweent ünnepelni, hanem valójában a halloween egy igazi katolikus ünnep! Miért és hogyan? Ha a szó jelentését ismerjük, mi is tudjuk, ez a mindenszentek ünnepe: a korai angolban a hallow a mai saint, szent szó megfelelője volt. Az első látásra furcsának, sőt értelmetlennek tűnő összetétel így hangzik a maga teljességében: Hallowe’en, Allhallowe’en, All Hallows’ Eve – ez utóbbi már nyilvánvalóan a mindenszentek megnevezés, az, amit mai angol nyelven így írnak: All Saints’ Eve.

A november 1-jei ünnepet – és a szokás szerint azt megelőző vigíliát (október 31.) a nyolcadik század óta megünnepelte a katolikus egyház előbb Rómában III. Gergely pápa rendeletére, ezt a következő században IV. Gergely pápa kiterjesztette az egyetemes egyházra. Ma kötelező ünnep.


(Fotó: anyanyelvapolo.hu)

Pogány eredet?

Bár sokan azt tartják, pogány eredetű a halloween, ez Scott P. Richert szerint egyáltalán nem igaz. A halloweent ellenzők állítása, miszerint ez egy pogány kelta betakarításünnep maradványa lenne, szerinte nem állja meg a helyét, az első arra utaló jelek, hogy a keresztény s a pogány ünnepség közt összefüggést állítottak, ezer évvel azt követően keletkeztek, hogy a mindenszenteket ünnepelni kezdték, s az sem valószínű, hogy III. vagy IV. Gergely pápa tudott volna a kelta samhain nevű ünnepről, aminek esetleges kiszorítására rendelte volna el minden szent egy napon való megünneplését. Az viszont tény, mondja Richert, hogy a reformációt követően a puritánok több katolikus szokást támadni kezdtek, visszaszorítani igyekeztek. 1647-ben még a karácsonyt is betiltották a halloween ünneppel együtt, Észak-Amerikában csak a 19. században a német bevándorlók hatására honosodott meg újra a karácsony ünneplése, az ír bevándorlók pedig mindenszentek ünnepét hozták vissza. Valójában tehát egy túlzó protestáns intézkedés nyomán harapózott el a „jó, jámbor” keresztények körében az óvakodás, és ez számunkra is elfogadható magyarázat, hiszen például a november 1-jén szokásos temetőlátogatás, a halottak emlékére való gyertyagyújtás teljességében katolikus szokás, amit a protestáns egyház nem helyesel, nem támogat, nem ajánl.

Az úgynevezett „okkult” vonások: a kísértetek, démonok, halottak lelkei jelenlétének gondolata nem annyira pogány, mint keresztény hitből fakad: úgy tartották a korabeli keresztény közösségek ugyanis, hogy az év bizonyos szakaszaiban (halloween, vagyis mindenszentek napja mellett a karácsony is ilyen) a purgatóriumot, a mennyet és poklot elválasztó lepel annyira vékonnyá válik, hogy szinte láthatóak a megholtak. Ezzel magyarázhatóak a csontvázat, kísértetet formázó halloweenkosztümök. A halottakra emlékező gyertya, az üdvösségükért végzett ima, egyes családokban a családtagokra emlékező közös fényképnézés vagy akár az, hogy az ünnepi asztalra egy tányérral többet tesznek ki, mind efféle kegyesség, az életnek a földi halállal le nem záruló voltára emlékeztet.


(Fotó: anyanyelvapolo.hu)

A fogyasztói kultúra „áldása”

Teljesen más kérdés, mit kezd a nem keresztény gyökerű fogyasztói kultúra a keresztény, katolikus hagyományokkal is. Azok számára, akiknek legfőbb értéke a pénz, a gazdagság, a meggazdagodás, nyilván minden alkalom a még több kereset megszerzését szolgálja. Az ilyeneknek nem szent semmi, viszont remekül kihasználják az emberek kegyességét és naivitását arra, hogy a maguk malmára hajtsák a vizet. A mindenszentek, halloween, karácsony giccses kommersszé, áruvá silányítása az, amihez a katolikusoknak nem kellene partnerré lenniük.


Mindannyian ünnepeljük – a magunk szokásai szerint

A halloween tehát ünnepelhető – s ha jobban belegondolunk, a mi erdélyi módunkon ünnepeljük is, csak másképp hívjuk! –, mert eredetében egy mindenszentek előesti ünnep. Nyilvánvaló, hogy az iskolásoknak, a fiataloknak a szüleik, hitoktatóik, papjaik, angoltanáraik el kellene magyarázzák, valójában miről szól az egész, és mit jelképeznek a kosztümök, hogy ezzel valójában meghalt szeretteik, családtagjaik emlékét ápolják, valamint saját jövőbeni halálukra emlékeznek, akárcsak a hamvazkodás esetén. A tombolás, a maskarák nálunk inkább a farsanghoz kötődnek (egyébként a farsangi álarcos bulik kapcsán is fel-felhangzik a tiltakozás). A mindenszentek előesti halloweenpartikon az emberek (már akik tudják, mit miért tesznek) részben a középkori haláltáncot járják, azt megjelenítve, hogy Isten s a halál színe előtt minden ember, a pap, a püspök, a gazdag és a koldus is egyforma.


Bodó Márta - romkat.ro