• 2018. december 2. 07:30

Karácsonyra várva

Már csak néhány hét, és elérkezik az év talán legnépszerűbb ünnepe, a karácsony. Csillogó fények veszik körül a korán sötétbe burkolózó várost, s a díszes lámpások alatt meleg kabátba bújt emberek sietnek. A karácsonyfaárusok, a fenyőillat, a forralt bor, a fűszerek olyan hangulatot teremtenek, amivel csak a karácsony ajándékoz meg bennünket. A most kezdődő advent a várakozás időszaka, amely lehetőséget ad arra is, hogy átgondoljuk, számunkra miről szól a karácsony. A készülődés, a bevásárlás, az ajándékok, a fények és illatok mind fontosak, de az ünnep igazi hangulatát nem a kellékek adják, hanem az a tartalom, amellyel mindezt megtöltjük. Az advent négy vasárnapja, s a koszorún meggyújtott gyertyák a hit, remény, öröm, szeretet szimbólumai. Jelentésükről, a fogalmak és az ünnepvárás kapcsolatáról városunk egy-egy lelkészével beszélgettünk, hogy általuk is megismerve a várakozás állomásait, közelebb kerülhessünk a karácsony örömhíréhez.
Karácsonyra várva

 

Advent első vasárnapja – A hit

Advent első vasárnapját idén december 2-án ünnepeljük. A koszorún elsőként meggyújtott gyertya a hitet szimbolizálja, mely – ha sokak számára nem is függ össze a vallással – jelen van életünkben, és biztos pontot, kapaszkodót nyújt, amikor életünk útkereszteződéseiben döntések előtt állunk. Az, hogy miben és hogyan hiszünk, befolyásolja életüket, értékrendünket, kapcsolatainkon keresztül pedig boldogulásunkat és boldogságunkat. A hit és a karácsony kapcsolatáról Pecsmán Viktor atyával beszélgettünk, aki pappá szentelését követően néhány hónapja került Kiskunfélegyházára, a Szent István Plébániára.

– Ma a hit sokak életében azt jelenti, hogy hisznek önmagukban, hisznek a családjukban, a barátaikban, a jószerencsében, vagy épp a horoszkópban. Természetesen vannak, akiknek életét a Jézus Krisztusba vetett hitük határozza meg, de vannak olyanok is, akik bár elképzelik, vagy akár tudják is, hogy létezik Isten, nem foglalkoznak vele. Kizárják az életükből, nem kérdezik meg útmutatását, nem kérik a segítségét, ezért tulajdonképpen ők is ateisták – fogalmazott a fiatal káplán.

– Az igazi Istenbe vetett hit olyan, mint a kisgyermek viszonya a szülővel. Vágyódunk rá, megbízunk benne, mert tudjuk, hogy a legjobbat akarja nekünk, és jósága nemcsak a földi élet javaiban merül ki, hiszen halálunk után az örökkévalóságban is vele lehetünk. Minden vallás azt mondja, hogy nekünk kell az Istent keresni, a kereszténységben viszont az fogalmazódik meg, hogy Isten az, aki el kezdte keresni az embert. Ennek legnagyobb látható jele az, hogy elküldte fiát, Jézus Krisztust, aki igazi változást hozott az életünkbe. Így az életünk már nemcsak arról szól, hogy eszünk, iszunk, és jól érezzük magunkat, hanem Isten – a vele való kapcsolatban – minket is részesít az ő örömében.

Ha valaki nem hisz Istenben, akkor a problémák idején csak saját magára támaszkodik, míg egy hívő ember Jézustól kér és kap tanácsot. Jézus azt tanította, hogy a hit lényege abban rejlik, hogy ne a saját erőnkben, tudásunkban és megszerzett javainkban bízzunk, hanem abban, akit ugyan nem látunk, de hisszük hogy van, és tudjuk, hogy a legjobbat szeretné a számunkra.

Amit hittel kérünk, az megadatik nekünk. De azért ne úgy képzeljük el Istent, mint egy kávéautomatát, amelybe bedobva a százast megkapjuk a forró csokoládét. Mert Isten nem a mi vágyaink teljesítésére van, hanem mi vagyunk azért, hogy beteljesítsük az ő akaratát, azt, amit pontosan nekünk szánt.

Néha a mi hibánk is, hogy egyes ünnepeink, így a karácsony is kezd monotonná válni, elhomályosodni, s elveszíteni valódi értelmét. Már októberben ünnepi díszben csillognak az üzletek, és lassan maga a „karácsony” szó is elvész, amikor téli vásárt és szeretet ünnepét tartunk. Mérlegelnünk kell, hogy a nyugati világból jövő új trendek vajon a javunkat szolgálják, vagy károsak számunkra. De ne felejtsük el, hogy Jézus, akinek a születését ünnepeljük, valóban eljött, itt van közöttünk minden napon, ahogyan megígérte nekünk. Jelen van az életünkben, és elvezet bennünket a tökéletességre, hogy a bűn súlyától megszabadulva be tudjuk tölteni küldetésünket.

K. G.

Fotó: Kiss Gabriella - A fotón szereplő koszorút a Boszorkánykéz Virág-ajándék üzlet ajánlotta fel.