• 2018. november 1. 11:30
  • Forrás: Parázs Pasztorális Központ

Egyházmegyei nap Kalocsán

Kalocsán tartottak találkozót az egyházmegye különböző csoportjai, október 27-én. A hitoktatói továbbképzésen túl, egyházmegyei családi napot is rendeztek, valamint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyei Karitász helyi csoportjai is összegyűltek - számolt be az eseményről a Parázs Pasztorális Központ.

 

A nap szentmisével kezdődött, amit Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be. A főpásztor beszédében az egyházról elmélkedett. Kérdéssel kezdte gondolatait: Mi köti össze ezt a nagyon színes napot? Hiszen itt vannak az egyházmegye életének különféle képviselői. Mi a közös nevező? Ha odafigyeltünk a szentleckére, Pál apostol az efezusi levélben beszél Krisztus testéről. Több helyen használja ezt a képet. Hasonlat, amit egy régi tanító mese formájában hallott.

Menenius Agrippának volt egy meséje, hogy a test tagjai fellázadtak a gyomor ellen. Elemészti a jobbnál jobb falatokat, és más munkát nem végez. Elhatározták, hogy nem adnak több ételt a gyomornak. Először kezdett szédülni, nem látni, nem hallani, hiszen az emberi test nem soká bírja az éhezést. Rájöttek, hogy az emberi testben mindenre szükség van. Mindennek megvan a maga feladata. Innen jött a kép Szent Pálnál is.

Már kialakulnak az első egyházközségek, amikor ő maga is alapított egyet, s azokban mindenkinek megvolt a maga sajátos feladata. Az igazi fő maga Jézus Krisztus. Az egyház hasonló tehát a testhez, ami áttételeken át először Jézus Krisztusra vonatkozik, majd az Eucharisztiára. Ott már van egy szellemi módozat is, hiszen a valóságosan jelen lévő Krisztussal táplálkozva az élet lesz jelen az emberben. Ma a transzplantáció világában, valamint a véradás estén így is kialakul egy közösség.

XII. Piusz pápa a háború közepén kiadta a Mystici Corporis Christi kezdetű enciklikát. Ebben adott olyan megközelítést az egyháznak, amelyben benne van az elevenség. Ehhez már egy lépés a II. vatikáni zsinat, a Lumen gentium kezdetű konstitúciója, amely szerint a fő Krisztus, de utána mi is testének, az egyháznak része vagyunk.

XII. Piusz azt írja, hogy az egyház Krisztus fősége alatt láthatóvá válik. Ebben nem értünk egyet a reformációval. Mi látható egyházat, közösséget vallunk. Látható módon vagyunk az egyház tagjai. Még a bűnös ember sincs kizárva a közösségből, de feltétel, hogy vissza akarjon térni a közösségbe a bűnbánat által. Ehhez fel is sorolja az eszközöket. Az egyház terjedelmesebb a katolikus egyháznál, de valljuk a Dominus Iesus kezdetű dokumentummal, hogy Krisztusnak egy egyháza van, s ez teljességében a katolikus egyházban valósul meg. A szentségek és a hierarchia teljessége itt valósul meg.

Világunkban az egyháztagság formálissá válik. Sok megkeresztelt ember valójában nem éli a hitét. Csak azokra lehet számítani, akik gyakorolják azt. A mai evangéliumban az úr ki akarja vágatni a terméketlen fügefát, de a gondnoka kéri, hogy még védje meg. Mi is védeni és erősíteni akarjuk az egyház tagjait. A világon a legüldözöttebb vallás a kereszténység. Ha bármely más vallásút megbántanak, akkor világra szóló botrányok fakadnak. A keresztényeket védik legkevésbé. Fontos, hogy a keresztény testvéreinket védelmezzük és segítsük.

A kereszténység egyik fő jellemzője, hogy a keresztények szeretik és védik egymást. Szent Pál apostol is fontosnak tartja, hogy tegyünk jót mindenkivel, de különösen is hittestvéreinkkel. A keresztényeknek össze kellene tartani. Ha gondunk van a másikkal először mondjuk meg neki, majd a társakkal, s csak azután az egyház közösségének. A Krisztus testéhez való tartozás azt jelenti, hogy mindenben segítjük egymást és imádkozunk egymásért.

Két papnövendék avatása lesz. A lektor hivatalos megbízottja a felolvasásnak. A hittanárok számára fontos, hogy az olvasók legyenek megfelelők. Kínos az, amikor egy gyerek szótagolva olvas a szentmisén. Igazán csak megbérmált gyermeket szabadna olvasni engedni, hiszen a szentírást az apostolok súlyos ajka írta. A lektor arra kötelezi el magát, hogy ezt a szót hirdeti. Az akolitus is a szolgálat őrzője. Az egyház legfontosabb jellemzője és eszménye a szolgálat. Az egyház nem demokratikus, hanem hierarchia, de nem az uralkodás terén, hanem a szolgálatban.

A szentbeszéd után lektorokat és akolitusokat avatott az egyházmegye papnövendékei közül, majd a szentmise végén átadta a hitoktatóknak járó legmagasabb egyházmegyei kitüntetéseket a Koszter atya-díjakat, amelyet Kecskeméti Zoltánné és Szabó Imre hittanárok vehettek át.

Az életművét elismerve Pro Schola Christiana-díjat adományozott Szőnyi János állandó diakónus-hittanárnak. Kitüntette továbbá az egyházmegyei karitász eddigi igazgatóját Szántó Ambrust, 25 éves diakónusi szolgálatáért, valamint a karitászban eltöltött 23 éves munkájáért. Átadták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által meghirdetett rajzpályázat egyházmegyei fordulójának díjait is.

A szentmise után a színes program a Nagyasszonyunk Katolikus Intézményben folytatódott, ahol a hittanárok képzése mellett színes családi program, karitász előadások, kézműves foglalkozás, gyermekfoglalkozások, bábjáték várta a résztvevőket. A hitoktatói továbbképzést Hatházi Róbert kecskeméti plébános vezette az Eucharisztikus Kongresszusra készülve, hiszen tagja a kongresszus liturgikus bizottságának. A családi programok szervezésében oroszlánrészt vállalt a Házas Hétvége mozgalom kalocsai közössége. A szervezésben segítséget nyújtott a Parázs Pasztorális Központ is.



 

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán

Egyházmegyei nap Kalocsán