• 2018. augusztus 5. 16:00

Az emberi tevékenység is hozzájárulhatott az európai hőhullámhoz

Egy új kutatásban a szakértők a korábbi kánikulai hőmérsékleti értékeket hasonlították össze a mostaniakkal.
Az emberi tevékenység is hozzájárulhatott az európai hőhullámhoz

 

Fotó: AFP - Tolga Akmen - Emberek a londoni Potters Field Parkban a Tower-híd közelében, július 2-án

BBC beszámolója szerint a kutatók finnországi, dániai, írországi, hollandiai, norvégiai és svédországi mérőállomások információit elemezték. A legkorábbi adatok az 1900-as évek elejéről származtak - számolt be a hírről a National Geographic.

A csapat minden évben egy hőhullámot határozott meg az egymást követő három legforróbb nap alapján. Az információgyűjtés végén a szakértők számítógépes modellek segítségével mérték fel, hogy az éghajlatváltozásnak mekkora szerepe volt az értékek alakulásában.

Az eredmények végül azt mutatták, hogy a klímaváltozás szerepe félreérthetetlen. Hollandiában, Dániában és Írországban például a klímaváltozás kétszeresére növelte az extrém forróság kialakulásának esélyét.

A kutatók azt nem tudják megmondani, hogy az Európát az utóbbi időkben sújtó kánikula hátterében valóban a klímaváltozás áll-e. Az viszont bizonyos, hogy a globális felmelegedés nagyban növeli az efféle időjárási események kockázatát. Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a Föld egyre melegebbé fog válni, így a hasonló hőhullámok is egyre gyakoribbak lesznek.

A becslések alapján Dél-Skandináviában idővel tízévente egyszer, míg délebbre, Hollandiában ötévente egyszer alakulhatnak majd ki a mostanihoz hasonló kánikulák.

A vizsgálat azt is felfedte, hogy az Északi-sarkvidéken mostanában tapasztalt meleg példátlan. A kutatók ugyanakkor azt nem tudták megállapítani, hogy a térségben mekkora a szerepe a klímaváltozásnak.

A szakértők azt tervezik, hogy a jövőben további adatok felhasználásával folytatják az elemzést, hogy jobban megértsék a globális felmelegedés hatásait.