• 2018. május 16. 09:30

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Megkezdődött az egynyári virágok ültetése a parkokban

A tavaszi virágültetés egy kicsit mindig az „újat kezdés” jó érzésével és örömével árasztja el az embert, amit gyorsan követ a lázas munka. Kíváncsi örömmel kezdünk neki és fáradt, megelégedett örömmel fejezzük be. Nagyon sok múlik a gondos előkészítésen, szervezésen, amit folyamatosan tanulunk és az egymást megértő, segítő együttműködésen, amit egész életünkben gyakorlunk.

 

Virágokkal dolgozni persze már önmagában is nagy ajándék. A természet felfoghatatlan, megérthetetlen, mindig megújulni kész összerendezettségére, megkapó, önmagát adó „haszontalan” szépségére csodálkozhatunk rá bennük.

Az egynyári virágok élénk nyári színeikkel felráznak bennünket. Trópusi vagy mediterrán hazájuk vidám, táncos hangulatát idézik, közelükben az ember nem maradhat fásult, közönyös – semleges, csak megajándékozottan hálás.

Tudatosan törekszünk arra, hogy a félegyházi virágágyak színes, vegyes összeültetésükben egyfajta természetességet tükrözzenek. Ahogy a természetben nem érzünk semmiféle „izzadságszagú” erőlködést és merevséget, úgy mi is könnyed, játékos harmóniára törekszünk. A természetben nem létezik monokultúra – nem véletlenül, hiszen a növények sajátos „húzd meg – ereszd el” vetélkedésében, kölcsönösségében népesül be a táj, ahol mindegyik növénynek helye van a maga idejében, a maga módján. Persze azért itt a városi virágágyakban komoly, fenntartható, fegyelmezett rendnek kell lenni, de igyekszünk nem a természet ellenében, hanem azzal közösen munkálkodni.

A száraz, égetően forró nyarak, az alföldi környezet sajátos kihívás: merünk-e mások lenni, más úton járni, felvállalni saját arcunkat, lehetőségeinket és lehetetlenségeinket, hibáinkat, van-e bátorságunk keresni és tanulni újat.

Mintegy 30 fokban tűző napon fiatal palántákat ültetni, aztán heteken keresztül 40 fokos „betonhőségben” gondozni őket – bizony számos divatos növényt nem tudunk megtartani, pedig ilyenkor nemegyszer hajnali 4 órakor indul az öntözés, hogy a már reggeli rekkenő hőségben ne „égessük” a növényeket.

Aztán a virágágyaink is többnyire vidékiesen kedves apró ágyak, itt nem lehet monumentális nagy virágfoltokban gondolkozni anélkül, hogy azok unalmassá ne válnának. Ráadásul a szélsőséges időjárás eredményezhet olyat, hogy egy-egy növény abban az évben „nem érzi jól magát”. Mindezek arra ösztökélnek bennünket, hogy a jól bevált kedvencek mellett mindig próbálkozzunk új növényekkel is. Így leltünk rá az angyalfüzér magyar névvel illetett kis finom virágra – több színben, vagy többféle magyar és külföldi nemesítésű zsályára, alacsony rézvirágra.

2018-ban nem ismerjük a szabályos formákat, nincsenek mértani formákban ültetett virágfoltok. A virágágyakban a virágok egyező hangulat, karakter, harmonikus színvilág alapján lesznek egymás partnerei. Reményeink szerint sokak örömére.


 

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése

Zöld oldal - Virágok vetélkedése