• 2019. május 19. 16:00
  • Forrás: agrotrend.hu

Veszélyben a jövőnk – megkongatta a vészharangot az ENSZ

Az ENSZ biológiai sokszínűségről szóló nyilvánosságra hozott jelentése szerint egymillió állat- és növényfaj, velük együtt pedig az egész emberiség jövője is veszélyben van. A természet globális állapotát felmérő értékelést 145 kutató 3 évig készítette, a világon egyedülállóként 130 ország kormánya hagyta jóvá.
Veszélyben a jövőnk – megkongatta a vészharangot az ENSZ

 

Fotó: pixabay

A biodiverzitásról és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló IPBES globális jelentés minden idők legátfogóbb felmérése. A jelentés az elmúlt öt évtized változásait értékeli, átfogó képet nyújtva a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról. Ezen kívül több lehetséges forgatókönyvet is felvázol a következő évtizedekre. 

Az 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény nagy része nem fog teljesülni. A jelentés hangsúlyozza a kormányok, döntéshozók kiemelt felelősségét, felhívja a figyelmet rá, hogy a bolygó és az emberek védelmének fontosabbank kell lennie a gazdasági érdekeknél. Arra figyelmeztet, hogy az emberiség történetében még sosem volt ekkora a veszély, egymillió állat- és növényfaj áll közvetlenül a kipusztulás szélén.

1900 óta legkevesebb 20%-kal csökkent a legjelentősebb szárazföldi élőhelytípusokon a honos fajok egyedszáma. Az 1500-as évek óta közel 680 gerinces faj tűnt el, a mezőgazdasági haszonállat emlősfajták 9%-a eltűnt 2016-ra, további 1000 fajta továbbra is veszélyeztetett. A rovarokról kevesebb adat áll rendelkezésünkre, ismereteink szerint legkevesebb 10%-ukat fenyegeti a kipusztulás. A jelentés szerint megduplázódott az üvegházhatású gázok kibocsátása mely átlagosan 0,7 C fok globális melegedést okozott. A klímaváltozás nyomait nap mint nap látjuk, folyamatos ihívás elé állítja a gazdálkodókat, így az egész emberiséget. A genetikai sokféleség szűkül, nyomot hagyva az ökoszisztémán. A felmérés szerint a klímaváltozás hatásai az előttünk álló évtizedekben felerősödnek.

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja is részt vett a jelentés elkészítésében. Az esettanulmányaik értékelésekor az adatok 72%-a romlást mutatott, elsősorban a globalizáció okozta életmódváltásnak, a fenntarthatatlan fakitermelésnek, erdőirtásoknak, legelőfeltöréseknek köszönhetően.

– Kimondtuk, hogy a tudomány nem elég. A helyi emberek, pásztorok és gazdák tudása is kell a természet megőrzéséhez – mondta Molnár Zsolt, az MTA csoportvezetője.

A tanulmány a mezőgazdaságra vonatkozóan megállapította, hogy:

  • Mezőgazdasági, állattenyésztési hasznosítás alá esik a világ szárazföldi területének több mint egyharmada, és az édesvíz készletek közel 75%.
  • A mezőgazdasági termelés értéke 1970 óta kb. 300%-al nőtt
  • Az ipari fa felhasználás 45%-al nőtt és kb. 60 milliárd tonna megújuló és nem-megújuló erőforrást használnak fel évente globálisan, mely közel kétszerese az 1980. évinek.
  • A szárazföldi degradáció 23%-os mezőgazdasági termőképesség csökkenést okozott globálisan, évente 577 milliárd USD értékű termés veszélyeztetett a beporzók pusztulásának következtében.


A beporzók védelme hazánkban is nagy szerepet kap napjainkban, Nagy István agrárminiszter az idei évet a beporzók évének nevezte,  Az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szervezésében megvalósuló Méhek napja eseményen az Agrárminisztérium, a Miniszterelnökség és az OMME stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a beporzók védelméért.