• 2018. április 24. 13:30

Magyari Béla emlékére

(1949 – 2018)

A kiskunfélegyházi születésű Magyari Béla tartalmas életútjának állomásait Tarjányi József foglalta össze. A város díszpolgára 68 éves korában hunyt el. Halálhírét szülővárosában mély megrendüléssel fogadtuk.
Magyari Béla emlékére

 

Fotó: Magyari Béla családi archívuma

1949. augusztus 8-án született Kiskunfélegyházán. Édesapja, Magyari Béla, az akkori Tanítóképző Intézet, majd a Petőfi Sándor Gimnázium Diákotthonában dolgozott hivatalsegédként, nyugdíjba vonulásáig. Gyermekkorát a tanítóképző udvarán lévő szolgálati lakásban és az iskola udvarán töltötte el. A nagyobb diákokkal, „kistanító-bácsikkal” való játék, sportolás adta meg az alapját annak a fizikai felkészültségnek és kitartásnak, ami későbbi életében céljai elérését segítette. Magától érthetően az általános iskola első két osztályát helyben, a tanítóképző gyakorló iskolájában végezte el, majd annak megszűnése után a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanult tovább. A Móra Ferenc Gimnáziumban érettségizett, 1967-ben.

Gimnáziumi évei alatt kezdte el a vitorlázórepülést, és ekkor határozta el, hogy vadászpilóta lesz. 1966-ban a Kecskeméti Repülő-orvosi Vizsgáló Kutató Intézetben „alkalmas” orvosi minősítést kapott, és megkezdhette a motoros repülő kiképzést Békéscsabán. Érettségi után felvételt nyert a Kilián György Repülő-műszaki Főiskolára, Szolnokra.

1967-69. között Szolnokon, a főiskolán L 29-es sugárhajtású gyakorló repülőgépen kapott kiképzést. 1969 és 1972 között, a krasznodári Repülő Főiskola növendékeként, MIG-17 és MIG-21 típusú harci repülőgépeken repült. A sikeres államvizsga után, 1972-ben avatták repülő hadnaggyá. Első szolgálati helye Pápán volt, ahol 1977-ben első osztályú vadászrepülőgép-vezető lett.

1977 tavaszán érkezett a felhívás: jelentkezni lehet űrhajós kiválogatásra. Ő lett az egyik szerencsés jelölt, 1978. márciusában Farkas Bertalannal és családjaikkal együtt utaztak ki a Szovjetunióba, az űrhajósok felkészülési helyére, a Csillagvárosba.

A kiképzés során parancsnoka Vlagyimir Dzsanibekov volt, akivel együtt készültek fel az űrrepülésre. Bár nem rájuk esett a választás, 1980. május 26-án – amikor Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov elindult a világűrbe – társával együtt mind fizikailag, mind szellemileg ő is készen állt az űrrepülés végrehajtására.

1980-ban, hazatérésük után, megkapta a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét, valamint a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntető címet.

1981 és 1986 között nappali tagozaton elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karát. 1994-ben védte meg doktori értekezését a Miskolci Egyetemen űr-anyag technológiából.

2001-ig különböző katonai beosztásokat töltött be, majd ezredesként nyugdíjazták. A  Magyar Űrkutatási Iroda vezető főtanácsosaként dolgozott tovább 2006 augusztusáig. 2002 és 2006 között a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke volt. Fontos feladatának tartja a fiatalok érdeklődésének felkeltését az űrkutatással kapcsolatosan.

Négy gyermeke van: Gréta, Lilla, Gábor, Dóra.

1980. november 23-a óta Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára.

Hosszan tartó betegség után hunyt el 68 éves korában.