• 2018. március 12. 17:30

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A legek és az egek ura, a vándorsólyom lett az év madara 2018-ban. Természetes, hogy a Madárbarát Klub vezetője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjának vezetője, Meizl Ferenc részletes ismertetést adott róla a március 10-ei klubfoglalkozáson a városi könyvtárban, ahol jelen voltak a madárbarát óvodák és iskolák (Kossuthvárosi Óvoda, Móravárosi Óvoda, Kossuth Lajos Szakközépiskola és a Platán Utcai Általános Iskola) növendékei és nevelőik is. A klubvezető örömmel jelentette be azt is, hogy munkájuk elismerésének tekinti, hogy március 14-én, Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtárban Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató tart előadást egy nemzetközi konferencián, a félegyházi madárbarát klub eredményeiről Az „Ökoszemlélet kialakítása és erősítése egy városi könyvtárban” címmel.

 

A rendezvény kapcsán Meizl Ferenc elmondta, hogy Kiskunfélegyházán a városi könyvtáron kívül már négy gyermekintézmény is viseli a madárbarát címet, ami köszönhető az intézményvezetők elkötelezettségének, a szülők támogatásának és a gyerekek érdeklődésének, fogékonyságának. Ennek lényege, hogy egyre többen felismerik, hogy a gyerekek ökoszemléletét formálni kell. Az ökoszemlélet ugyanis a hagyományos tantárgyak mellett a jövőben kulcskérdéssé válik. Bármilyen szakra megy valaki tanulni, mindenütt szükség lesz erre az érzékenységre. Ugyanis a Föld értékei, a növényzet, az állatvilág, a vizek, az ásványkincsek, kőzetek hozzájárulnak ahhoz, hogy működik világunk.

Ha ezek közül bármelyiket óriási változás éri, csökken a számuk, annak az lesz a következménye, hogy megszűnik a Földön a biodiverzitás. Az ökológiai szemlélet kialakítása tehát nagyon fontos. Vannak ennek már kedvező jelei, mert egyre többen ügyelnek a vízkészleteink felhasználásának csökkentésére és energiatakarékosan fűtenek.

A legkönnyebben a teljes kérdéskörről a madárvilág bemutatásával, ismertetésével lehet tájékoztatást adni. Azt ugyanis mindenki nagyon jól tudja, hogy a rovarevő madarak összegyűjtik a növényeket pusztító hernyókat, kukacokat és egyéb kártevőket. Éppen ezért az embereknek van tennivalójuk megvédésükben.

A klubfoglalkozás végén a résztvevők új madáretetőt helyeztek ki a könyvtár melletti madárparkba.

A vándorsólyom óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 és 500 ezer közötti egyedszámra tehető, és világviszonylatban stabilnak tekinthető. Az elsősorban hegyvidéken élő faj magyarországi állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető, hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkeltek nagy számban. Kipusztulása előtt Magyarországon a faj utolsó ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos "kövén" volt. Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban egészen 1997-ig, amikor a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte az országot, és ismét megtelepedett itt a vándorsólyom. Azóta rendszeres fészkelő állománya folyamatosan erősödik.

A lőfegyverek elterjedésével a solymászat, és vele a vándorsólyom jelentősége csökkent. A 20. században azonban, a solymászat újjáéledésével ismét előtérbe került. Ennek is köszönhető, hogy a növényvédő szerekhez kapcsolódó állománycsökkenésére idejében felfigyeltek a szakemberek, és az okokat feltárva sikerült megmenteni a teljes kipusztulástól. Magyarországon a faj eltűnése után több évtizedig nem lehetett solymászati, vagy más célra vándorsólymot tartani. A hosszú tiltás után, hazánkban az 1980-as évek óta lehet ismét vándorsólyommal solymászni.

A szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi „világpolgár", a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként előfordul, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik. Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozó madárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is.

Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át akár a gémekig. Leggyakoribb zsákmányai a varjú és a seregélyméretű madarak. A vándorsólyom a legtöbb sólyomféléhez hasonlóan a nyílt légtérben vadászik. Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan.

s. r.
 

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”

A vándorsólyom igazi „világpolgár”