• 2018. július 7. 16:00
  • Forrás: magro.hu

Veszélyes az éghajlatváltozás a zöldségkínálatra

Jócskán csökkenhet a világ zöldségkínálata 2050-re az éghajlatváltozás miatt. A kutatók szerint komoly intézkedésekre lenne szükség, amelyek a növények környezeti változásokkal szembeni ellenálló képesség növelésére törekednek. Ha nem lesz változás, akkor nem csak a közegészségügyre, de az élelmiszer-biztonságra és a lakosság egészségére is káros hatással lehet a zöldségkínálat csökkenése.
Veszélyes az éghajlatváltozás a zöldségkínálatra

 

A hüvelyesek és a zöldségek az egészséges, kiegyensúlyozott étrend létfontosságú összetevői. Az Agrárszektor cikke szerint azonban a szója globális átlaghozama 35 százalékkal, míg a lencse, illetve más hüvelyesek esetén 9 százalékos csökkenés következhet be, ha nem történnek érdemi változások a mezőgazdaságban. A tanulmány alapján megoldást jelenthet az új növényfajták nemesítése, illetve a meglévők fejlesztése. Ezen kívül a gépesítés és az öntözés is komoly változásra vár. A növekvő hőmérséklet és a vízhiány miatt szűkülhet a kulcsfontosságú növények kínálata a világpiacon

Sürgős lépéseket kell tenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben egy tanulmány szerint is, mivel a globális zöldségkínálat több mint egyharmaddal csökkenhet 2050-re. Az egészséges táplálkozás pedig egyre több embert vonz, de számos termék fontos összetevője a szójabab és a lencse, amelyek terméshozama a fokozatosan emelkedő hőmérséklet és a vízhiány miatt az elkövetkező években jelentősen lecsökkenhet.

Az öntözéssel kapcsolatban a magro.hu írta meg korábban, hogy több millióval többet hozhat hektáronként az öntözés fejlesztése Magyarországon. Az öntözés fejlesztéséről készített vadonatúj, 180 oldalas tanulmányt az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A kutatók a növények vízigényét, a talajadottságokat és a vízkészleteket vették számba, majd számszerűsítették, hogy az elméletileg öntözésbe vonható területeken mennyibe kerülne a beruházás. A zöldségtermesztők nagyot nyerhetnek azzal, ha beruháznak az öntözés fejlesztésébe.

A tanulmány készítői minden fontos kultúrában figyelembe vették, hogy mekkora területe öntözött jelenleg és mekkora lenne öntözésbe vonható. Ezek alapján az árukukoricából is 500 ezer hektáron lehetne megvalósítani a mesterséges vízutánpótlást. A szójatermő területeken azonban az öntözött rész mindössze 8,5 ezer hektárral bővíthető. A teljes szántóterületet nézve elméletben 1 millió hektárig lehetne emelni az öntözött területet, míg a zöldségféléknél bő 18 ezer hektárról, a gyümölcsösöknél pedig mintegy 57 ezer hektárról van szó.