• 2019. január 8. 12:00

Szélsőséges időjárás nehezítette tavaly a gazdálkodók munkáját

Aszály, belvíz, téli és tavaszi fagyok nehezítették a gazdák munkáját 2018-ban.
Szélsőséges időjárás nehezítette tavaly a gazdálkodók munkáját

 

Fotó: Barta Zsolt - Petőfi Népe

Gáspár Ferencet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnökét kérdezte a baon.hu munkatársa.

– Hogyan lehetne jellemezni a 2018-as évet? Jobb-e, mint 2017? Milyen termésátlagok születtek?

– A tavalyi évet a növénytermesztés szempontjából a szélsőséges időjárási körülmények befolyásolták legjobban. Az év elején az őszi gabonaféléket és az őszi káposztarepcét veszélyeztették a téli fagyok. A legalacsonyabb hőmérséklet ebben az időszakban megyénkben –16,6 Celsius fok volt. A kora tavaszi fagyok a gyümölcsösökben is jelentős károkat okoztak. A kései fagyok hatására megyénkben alig volt betakarítható kajsziültetvény. Az őszibarack- és a szilvaültetvényekben szintén jelenős fagykár keletkezett. A hőmérséklet enyhülésével jelentős csapadék hullott. A csapadék mennyisége csak a március-áprilisi időszakban megközelítette a 100 millimétert (januártól számítva 150 millimétert). A hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék nem tudott elszivárogni, a talajok telítődtek, ezért jelentősebb területeken belvíz alakult ki. Bács-Kiskun megyében a felmérések alapján közel 3500 hektár őszi vetést borított belvíz, emellett jelentős volt az átnedvesedett területek nagysága, amely a szántóterületeken 6500 hektár volt.

– A minőségek hogyan alakultak?

– A tavaszi, nyár eleji jelentős mennyiségű csapadék hatására az őszi búza minősége gyengébb lett a tavalyi évekhez képest. A minőség a legtöbb helyen takarmány- és eurobúza lett, a malmi és a javítóbúza aránya is jóval kisebb az elmúlt évekhez képest. A csapadékos időjárást egy rendkívül száraz, aszályos periódus követte. Ez az időszak elsősorban a tavaszi vetésű növényeket és a zöldségféléket sújtotta. A napraforgónak, az aszály ellenére, az utóbbi évek legjobb terméseredménye lett. A takarmánykukoricát az alacsony nedvességtartalma miatt nem kellett szárítani. A szója vetésterülete a tavalyihoz képest jelentősen csökkent, ami annak tudható be, hogy a gazdák nem tudják teljesíteni a növényvédő szer használata nélküli termesztést, és emiatt nem tudják beszámítani a zöldítésbe. Csak a jó vízmegkötő képességű, alacsonyan fekvő területeken próbálták meg tavaly a termesztését.

– Jövedelmezőbb volt-e 2018-bsn gazdának lenni, mint 5 vagy 10 éve?

– Az agrártámogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, a forrásokkal stabilabbá vált a gazdák helyzete. Azonban ahhoz, hogy a jövőben is sikeresek legyenek a gazdálkodóink, elengedhetetlen az összefogás képességének növelése. A vidék sikerességének záloga az összefogás. A termelői csoportokba tömörülés nyújthat egyedül biztosítékot a gazdálkodók hosszú távú fennmaradására, ahogyan arra is, hogy a piacokon, a boltok polcain a vásárlók jó minőségű magyar élelmiszereket találjanak. Importáru helyett így biztosan tudható, hogy a jövőben is magyar étel kerül a hazai asztalokra. A jövő sikerességének záloga, hogy meg kell találni az önkéntes összefogást serkentő szabályozási formákat, amelyek segítik a modern gazdaság adta lehetőségek kihasználását és támogatják az újszerű ágazatok felé való nyitást, ami tovább fogja növelni a mezőgazdaság jövedelmezőségét.

– Az állattartásban hol lát előrelépést? Hol vannak problémák és miért?

– Az elmúlt években sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét. Ennek eredményeként a hazai vágóhidakon a baromfi vágása élősúlyban – 2018 I–III. negyedévében – 13,2 százalékkal emelkedett, ami mögött elsősorban a kacsa- és a libahús növekvő termelése áll. A sertésvágások 1,4, a szarvas­marhavágások 11 százalékkal emelkedtek. Az utóbbi 5 évben Bács-Kiskun megyében növekedett a legnagyobb mértékben az állatállomány. A tyúkállomány létszáma országos viszonylatban megyénkben a legnagyobb. A kacsatartás szintén jelentős (az országos állomány kb. 60%-a megyénkben található). A tehenenkénti tejárbevétel 2018 első 9 hónapjában átlagosan 4%-kal volt magasabb, mint 2017 azonos időszakában. (Ez azért is jelentős, mert a KSH adatai szerint az országos állomány 10%-át megyénkben fejik).

A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés mindig is stratégiai kérdés volt. Az emberiség megfelelő mennyiségű és minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátása azonban egyre nagyobb kihívást jelent. Az agrártermelési rendszerek folyamatos fejlődésével párhuzamosan a fogyasztók elvárásai is egyre növekednek. Társadalmi igény, hogy olyan módon állítsunk elő jó minőségű élelmiszert, hogy mellette a legkisebb mértékben terheljük a környezetünket és az élelmiszertermelő állatok jóllétére is tekintettel legyünk. Mindezek az elvárások csak akkor teljesülhetnek maradéktalanul, ha a mezőgazdasági, növénytermesztési és állattenyésztési rendszerek fejlesztése során innovatív megoldásokat alkalmazunk. Ehhez nyújt segítséget az informatika. Az informatikai fejlesztések által összegyűjthető adatok segítségével és ma már olyan mértékben nőttek az ismereteink, hogy azok számos, korábban megoldhatatlannak látszó problémára meg tudják adni a választ. Röviden precíziós állattenyésztésnek lehet nevezni. Ebben látom a jövőt.

– A KSH kimutatta, hogy erőteljesen idősödik a megyei agrártársadalom. Hol van az utánpótlás?

– A mezőgazdaság megítélése meglehetősen rossznak mondható, ahol csak nagyon nehéz munka árán lehet pénzt keresni. A szülők és a család nem szeretteti meg a gyermekével a mezőgazdaságot, hanem egy szükséges rossznak tartja, ami kötöttségekkel jár. A mezőgazdasági termelők többsége azonban szereti a munkáját, mert szüleik, tágabb családtagjaik megszerettették velük. Meglátásuk szerint azonban a fiatalok többsége nem tartja „trendi”, divatos foglalkozásnak, helyette inkább szellemi munkával próbálnak pénzt keresni. A vélemények szerint a szülő által létrehozott gazdaság nem érték a gyermek számára, még gyakran akkor sem, ha jól működő gazdaságról van szó. Mások szerint a szülői indíttatásnak is jelentős szerepe van abban, hogy a gyermek milyen hivatást választ magának. Ezzel ellentétben egyes gazdák úgy vélekednek, hogy a kisebb gazdaságokban a gyerekeiknek tovább kell küzdeni, miközben életszínvonaluk elmarad a más ágazatban foglalkoztatottakétól.

Másik esetben pedig az egyéb vágyak már elfogadottabbak, mint a családi hagyományok. Az idősebb gazdák azt akarják gyermekeiknek, hogy könnyebb életet válasszanak és ne a mezőgazdaságban keressék a boldogulásukat, megélhetésüket. Az idősebb gazdák egy része nem akarja átadni, a másik része pedig nem tudja kire hagyni a gazdaságát. Azok a gazdák, akik nem adják át, részben azért is teszik, mert a nyugdíj mellett továbbra is kiegészítő jövedelemforrás marad a gazdaság, továbbra is pénzügyi biztonságot ad számukra. A rendszerváltás után a nehezen megvásárolt, megszerzett illetve visszaszerzett földekhez ragaszkodnak a gazdák, az életük szerves részévé vált a mezőgazdaság, melyből halálukig nem akarnak vagy csak nagyon nehezen tudnak kilépni, a gazdaság irányítását átadni vagy másra – legyen az a saját fiuk – bízni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara különböző programokkal igyekszik részt venni az utánpótlásról való gondoskodásban. A Foglalkozások hete évek óta megrendezésre kerülő rendezvény, tavaly pedig első alkalommal szerveztük meg a Szakmakóstoló hetet a nyár folyamán, ahol lehetőség nyílt a részt vevő diákok számára élményalapú, tevékenykedtető módon belekóstolni a gazda és az állattartó szakmunkás szakképesítések alapvető szakmai fogásaiba, úgy mint talajvizsgálat, magvetés, gazdasági állatok almozása, takarmányozása, lóápolás és még sok egyéb más. Célunk az agrárszakképzés népszerűsítése, a tanulók érdeklődésének felkeltése a mezőgazdaság iránt.

– A földek értékesítésénél jogszabályi változásokra lehet számítani. Miért van erre szükség?

– Jelenleg az egyik legnagyobb problémát a rendezetlen birtokviszonyok jelentik. A helyzetet súlyosbítja a tulajdonosok számának folyamatos növekedése az öröklések nyomán, a birtokok tisztázatlan tulajdoni háttere, a be nem fejezett részaránykiadások ügye és az osztatlan közös területek. Gazdálkodásra alkalmatlan méretűre aprózódtak el a birtokok, az osztatlan közös területeknek pedig gyakran több száz tulajdonosa van, ez pedig nagyban megnehezíti az adásvétel lebonyolítását. Jelenleg az adásvételi szerződésben biogazdálkodásra való áttérés vállalásával vagy állatállomány igazolásával elővásárlási jogot tud szerezni egy gazda, miközben egyértelmű, hogy nem áll szándékában ilyen tevékenységet folytatni. Ennek ellenőrzéséről, nyomon követéséről jelenleg nem gondoskodik a törvény, és ezzel gyakran visszaélnek az elővásárlási jog gyakorlói.

A Balaton környékén élő gazdák egyre gyakrabban találják szemben magukat azzal a problémával, hogy a jó fekvésű, „panorámás” területekre ingatlanbefektetők vetnek szemet. Ebből a szempontból egy nyaralónak szánt telek megvásárlására a termőföld értékének tízszeresét is hajlandó kifizetni a befektető, amivel egy egyszerű szőlősgazda nem tud versenybe szállni. Ennek következtében nem tud fejlődni, tevékenységét bővíteni és lassan ellehetetlenedik. A szabályzás lényege, hogy a gazdáknak ne kelljen ingatlan-befektetőkkel versenyezniük például egy turisztikailag vonzó régióban, hanem a föld értékét mindenkor a hasznosítás iránya és az így elérhető jövedelem határozza meg.

– A benyújtott törvényjavaslat többek közt ezeket a problémákat kívánja orvosolni.

– Erősíteni kell a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében az új földtörvény hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok alapján, egyedül ez segítheti a birtokpolitikai célkitűzések megvalósítását, a termőföld magyar kézben tartását.


A tavaszi vetésű növények vetésszerkezete és betakarítási eredménye

Növényfaj Összes terület (hektár) Termésátlag (kg/hektár)
Napraforgó 36 123 3 360
Szója 5 611 3 180
Kukorica 62 697 7 910
Burgonya 1 217 28 520
Cukorrépa 1 680 60 500