• 2018. október 21. 16:00
  • Forrás: agrotrend.hu - infostart.hu

Közepes évet zártak a méhészek

Nem volt túl jó évük 2018-ban a méztermelőknek, az idei tisztázatlan eredetű méhelhullás pedig a jövő évi termelésre is hatással lehet.
Közepes évet zártak a méhészek

 

Fotó: illusztráció - pixabay.com

Idén közepes évet zártak a méhészek, főleg az időjárás miatt, hiszen a repce nagyon korán virágzott, a méhcsaládok pedig még nem voltak termelőképesek. A napraforgó is korábban érett, illetve az akáctermés is csupán közepes lett. A méhelhullások – aminek az okát a mai napig nem tudják – miatt is csökkent a mézmennyiség – mondta el Boros Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Hozzátette: a napraforgó és a kukorica virágzásakor az állomány jelentős része elhullott, csupán a nem kijáró méhek maradtak meg. Az eddigi vizsgálatok alapján komplex, több elemből álló oka van a problémának, valószínűleg a növényvédelem is szerepel ezek között. Hogy a gazda vétett vagy egy engedélyezett növényvédő szer okozta a problémát, egyelőre rejtély – írta az infostart.hu.

Nehéz a kárbecslés, az elmaradt hasznot sem könnyű megállapítani, országos szinten milliárdokról lehet szó. Mivel kárpótlásra nem számíthatnak, ezért a legfontosabb, hogy az okokat mérjék fel pontosan – mondta Bross Péter. – A tél folyamán rá kell jönni az okokra, illetve elő kell készíteni egy stratégiát, hogy jövőre ez már ne ismétlődjön meg.

A szakértő kiemelte: az idei veszteségek hatással lesznek a 2019-es esztendőre, hiszen ha a meggyengült méhcsaládok át is vészelik a telet, nem lesznek termelőképesek. A mézfajták közül az akác és a hárs sikerült a legjobban, a repce, a facélia és a selyemkóró alulteljesített, a napraforgó közepesen.

Hathetes kampányt indítottak szakmai szervezetek a mézfogyasztás népszerűsítésére. A magyarok átlagosan 80 dekagramm mézet esznek meg évente, míg a németek vagy az olaszok 3-4 kilogrammot – jelezte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

– Méztermelés területén nagyhatalomnak számít Magyarország – fogalmazott Bross Péter, hozzátéve: az Európai Unió méztermésének 10 százalékát biztosítja az ország, de a világpiacon is 5-6 százalékot ér el. A kampány célja, hogy a magyar emberek megértsék, hogy egy kincs van a kezünkben.

Az évi 26 ezer tonna megtermelt méznek a kétharmadát exportálják, ezt az arányt szeretnék a hazai fogyasztás javára csökkenteni. A kampányban mézfogyasztásra ösztönző felhívásokat tesznek majd közzé, illetve november 16-án mézes reggelit szerveznek. Ez alkalomból tavaly 500 helyszínen 100 ezer gyermek kóstolhatott mézet, idén még nagyobb érdeklődésre számítanak.

Szent Ambrus, a méhészek védőszentje napján, december 7-én országszerte gyermekotthonokba látogatnak el a méhészek és a hazai mézlovagrendek, felajánlják termésük egy részét, elmagyarázzák, miért fontos a méz, és a méhek életéről is beszélnek.

– Meg kell dupláznunk, sőt háromszoroznunk a mézfogyasztást – fogalmazott Bross Péter. Ha a magyar lakosság 60 százaléka minden nap reggel egy teáskanál mézzel indítaná a napot, elfogyna a hazai termés.