• 2018. szeptember 12. 07:30

Korszakváltás lesz a magyar mezőgazdaságban

A jövő mezőgazdaságát a klímaválság, az élelmiszerek iránti egyre növekvő kereslet, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás illetve a a robotok elterjedése jellemzi majd.
Korszakváltás lesz a magyar mezőgazdaságban

 

Fotó: Agrárminisztérium

Korszakváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság, és erre fel kell készíteni a gazdákat - mondta Nagy István agrárminiszter a debreceni agrár-felsőoktatás elindításának 150. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ülésen Debrecenben.

Hangsúlyozta: a jövő mezőgazdaságát a klímaválság, az élelmiszerek iránti egyre növekvő kereslet, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, a robotok elterjedése jellemzi majd. Kifejtette: 2050-re 70%-kal több élelmiszerre lesz szükség a világon, miközben a klímaválság miatt 30%-kal kevesebb termőföld és 40%-kal kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre.

- Ezeknek a kihívásoknak csak a tudomány segítségével leszünk képesek megfelelni - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért szükséges a tudásalapú mezőgazdaság megteremtése. Ebben a Debreceni Egyetem a sikeres integrációnak köszönhetően az élen jár, a társtudományok bevonásával utat mutat a megoldások kereséséhez - fűzte hozzá.

A 150 éves debreceni agrár-felsőoktatásról szólva elmondta: a másfél évszázad alatt csaknem 15 ezren szereztek agrárvégzettséget az intézmény falai között, az ott folyó oktatásnak köszönhetően a kart jelenleg a világ legjobb 200 képzőhelye között tartják számon. Népszerűségét mutatja, hogy az egységes Debreceni Egyetem agrárkara kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, és 2000 óta megháromszorozta hallgatói létszámát.

Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora hangsúlyozta: az agrár-felsőoktatás elindítását tulajdonképpen a reformációnak köszönheti Debrecen, hiszen az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának jogelőd intézménye az 1538-ban alapított református kollégium volt.

Papp László, Debrecen polgármestere emlékeztetett: a városban 1868. október 22-én nyitotta meg kapuit az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet, amely több névváltoztatás és átalakulás után 1970-ben vált egyetemmé. Az intézmény alapításához a város 400 katasztrális hold termőfölddel járult hozzá.

- A Debreceni Egyetem agrárképzésének legfontosabb küldetése, hogy kiemelkedő tudású szakemberekkel biztosítsa a hazai mezőgazdaság versenyképességét, a magyar vidék fejlődését - mondta a polgármester.

A karon az idei tanévben csaknem 2000 hallgató, köztük mintegy 100 külföldi diák tanul.