• 2019. január 9. 16:00

Elpocsékoljuk folyóvizeinket, pedig Európában egyedülálló hazánk vízkár-veszélyeztetettsége

A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évek óta igyekszik felhívni a figyelmet a vízkár elkerülésének lehetőségeire és keresni a megoldásokat. Kecskeméten tartottak szakmai rendezvényt a vízgazdálkodásról.
Elpocsékoljuk folyóvizeinket, pedig Európában egyedülálló hazánk vízkár-veszélyeztetettsége

 

Elengedjük az átfolyó vizeket, miközben a talajok egyre vízhiányosabbak – olvashatjuk a Magyar Mezőgazdaság anyagában. A cikk szerint mivel hazánk a Kárpát-medence hegyekkel körülhatárolt területének hozzávetőleg a közepén helyezkedik el, a felszíni vizek 96 százaléka külföldről érkezik az országba. Folyóink vízgyűjtő területe ezért a határainkon kívül van, és amikor ezekben a régiókban jelentős csapadék esik, az rövid idő alatt heves, tartós és igen súlyos árvizeket okozhat Magyarországon. Átlagosan 2-3 évenként lehet számítani kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évente pedig rendkívüli árvizek kialakulására. Az árvizek az ország területének nagyjából 25 százalékát fenyegetik, addig a belvíz közel felét.

Különleges és egyedi gondot jelent a vízkár Magyarországon - képünk egy helyes vízgazdálkodási gyakorlatról készült, Csólyospálos és Kiskunmajsa között

Különleges és egyedi gondot jelent a vízkár Magyarországon – képünk egy helyes
vízgazdálkodási gyakorlatról készült, Csólyospálos és Kiskunmajsa között


A síkvidéki területek nagy részét, 45 ezer négyzetkilométert érint a belvíz megjelenésének veszélye. Az ilyen mértékű, rendszeresen visszatérő belvíz elöntés a nemzetközi összehasonlításban is különleges problémát jelent. A hidrológia a belvízrendezést egyenesen “magyar” szakterületként tartja nyilván.

A víz iránti igény egyre nő a világban, a rendelkezésre álló vízkészlet pedig egyre kisebb

Ez a veszély Magyarországot is fenyegeti, mert az évi csapadékmennyiség fokozatosan csökken, a középhőmérséklet pedig fokozatosan növekszik. A klímaváltozás következtében a csapadék idő- és térbeli változékonysága, szélsőségessége fokozatosan nő, emiatt hazánk egyre inkább ki van téve a belvíz és aszály veszélyének. Ezek pedig, ha időben nem teszik meg a szükséges lépéseket, a vízválság felé vihetik a magyar mezőgazdaságot is.

A cselekvés felgyorsítására törekszik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, évek óta kiemelten foglalkozik ezzel a témával – hangzott el a „Vízkár elleni védekezés, vízvisszatartás az agráriumban” című rendezvényen, amelyen az Országos vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Agrárgazdasági és Innovációs Központ, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei számoltak be a jelenleg folyamatban lévő kutatásokról, projektekről, valamint a pályázati lehetőségekről. Az érdeklődők a vízkárok elleni védekezésről, a vízvisszatartásról, az aszály, illetve a vízerózió elleni védekezésről, a talaj vízháztartásának javításáról, a vízvédelmi beruházások lehetőségeiről hallgathattak meg előadásokat.

Magyarországon a leggyakrabban az alföldi megyékben jelentkezik az aszály és a belvíz. Az elmúlt években egymást váltják a rekordmennyiségű csapadékos és száraz évek, de az egyazon éven belüli száraz és csapadékos időszakok is. Gyakran a hőmérséklet tekintetében is kiugró értékek mutatkoznak. Ennek megelőzéséhez, mérsékléséhez különböző fejlesztések szükségesek.


Van pályázati pénz a víz visszatartására és helyes kezelésére

A vízvisszatartás, illetve a vízvédelem érdekében a Vidékfejlesztési Programban két pályázatot is meghirdetett – mondta Kis Miklós Zsolt. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke is, felhívta a figyelmet a pályázat adta fejlesztési lehetőségekre. Habár a vízvédelmi és vizes élőhely létrehozására, fejlesztésére szóló kiírást már lezárták, de a vízvédelmi célú, nem termelő beruházások, létesítmények kialakítására és fejlesztésére meghirdetett pályázat még 2019. március 1-jéig nyitva áll. A felhívás feltételeinek megfelelő projektek, a rendelkezésre álló forrás erejéig, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek.

A cél a területi vízvisszatartás elősegítése, a felszín alatti víztestek szennyeződésének csökkentése, illetve megelőzése, valamint az  éghajlatváltozással összefüggő problémák minimalizálása. Mindez a biodiverzitás megőrzését, illetve a vizek mennyiségének és minőségének védelmét is jelenti egyben. A beruházások révén csökkenthetők az eróziós és deflációs hatások, mérsékelhető a kijuttatott anyagok a lemosódása, jobb vízellátású, mozaikosabb talajok alakíthatók ki – mondta.

Az árvíz, az aszály, a fagy-, illetve jégkárok súlyosan érintenek minden ágazatot, a növénytermesztést, az állattenyésztést, a halászatot, az erdészetet, a kertészetet és ezen keresztül nagyon sok ember megélhetési lehetőségeit is ronthatják.

Ezen túl a hazánkban a mezőgazdaság által hasznosított nagyjából 5 millió hektár termőterületből csupán 100 ezer hektárt öntöznek. Ebbe a statisztika már szinte mindent beleszámít, még a fólia- és üvegházakat is. Elengedjük az átfolyó vizeket, és közben sajnos, a talajvízszint is folyamatosan csökken – írja a cikk.


A helyes vízgazdálkodás irányába

Mind a kamara, mind a szaktárca nagyon fontosnak tartja a vízkár elleni védekezést, illetve az optimális vízvisszatartást, ezért az elmúlt hónapokban és években több egyeztetést kezdeményeztek a belügyminisztériummal és a kutatóhelyekkel. Számos olyan kormánydöntés is született, amely közvetlenül a mezőgazdaságra is hosszú távon hatással lesz. Ilyen például az a 17 milliárd forintos forrás, amelyet 2020-tól kifejezetten a vízvédelmi célokra különítenek el – mondta Kis Miklós Zsolt.