• 2019. május 17. 16:00

Május a vérnyomásmérés hónapja

A Hypertonia Világliga (World Hypertension League) kezdeményezésére 2005 óta május 17-e minden évben a Hypertonia Világnapja, amely kórképpel kapcsolatos szakmai információkkal évről évre változatosan szervezett programok kapcsán kaphattak válaszokat kérdéseikre az érdeklődők. 2017-től a Hypertonia Világ Liga kezdeményezéséhez csatlakozott a Nemzetközi Hypertonia Társaság (International Society of Hypertension), mely a programban történő részvételre meghívta a Magyar Hypertonia Társaságot is. A globális programhoz kapcsolódva a Magyar Hypertonia Társaság 2017 és 2018 után az idén ismét mozgalmat hirdetett májusra (May Measurement Month 2019 – MMM19), amely a hypertonia veszélyeire, és a kellő időben történő felismerés és megelőzés fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.
Május a vérnyomásmérés hónapja

 

A hypertonia népbetegség, előfordulása folyamatosan növekvő tendenciát mutat, jelenleg  globálisan 1,13 milliárd főt érint (2025-re 1,5 milliárd beteg várható), Magyarországon pedig mintegy 3,5 millió embert. Elgondolkodtató, hogy kb. 1 millió honfitársunk nem is tud arról, hogy ebben a „néma gyilkos”-nak (sok esetben hosszú évekig fennállhat anélkül, hogy valamilyen figyelem felhívó tünetet okozna) is nevezett betegségben szenved, holott előfordulása 60 évesnél idősebbekben meghaladja a 60 százalékot, 75 év felett pedig már minden negyedik embernek magas a vérnyomása. Azonban nem csak az idős kor betegségéről van szó, hiszen a fiatalok körében is egyre nagyobb gyakorisággal tetten érhető elhízásnak is részben köszönhetően a 15-18 éves korosztályban 2,5 százalék a hypertonia előfordulása, azaz átlagosan szinte minden középiskolai osztályban van egy tanuló, akinek a normálisnál magasabb a vérnyomása, és emiatt utánkövetésre és/vagy kezelésre szorul(na).

Hypertonia-betegségről akkor beszélhetünk, ha a vérnyomás rendelői körülmények között, nyugalomban, három különböző alkalommal (legalább egy hetes időközzel), alkalmanként legalább háromszor mért értékéből az utolsó kettőnek az átlaga eléri vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés és/vagy 90 Hgmm diasztolés értéket. A diagnózis felállításához és a megfelelő terápia kialakításához segítséget nyújt a rendszeres otthoni vérnyomásellenőrzés és a már számos orvosi rendelőben rendelkezésre álló 24 órás ambuláns vérnyomásmonitorozás (ABPM) is.

A kórkép első számú rizikótényezője az érelmeszesedésnek, illetve a leggyakrabban ennek talaján kialakuló szívinfarktusnak és szélütésnek. Koszorúsérbetegségben szenvedők 60 százalékában, stroke-on átesett betegek több, mint háromnegyedében tetten érhető. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a súlyos betegségek megelőzhetők, a prevencióban pedig a magasvérnyomás időben történő felismerése és megfelelő kezelése kiemelkedő szerepű. A nem gyógyszeres kezelés (dohányzás elhagyása, testsúlykontroll, rendszeres testmozgás dinamikus sportolási lehetőségek igénybe vételével, sószegény, zöldségben és gyümölcsben gazdag, telített zsírokban és gyorsan felszívódó szénhidrátokban szegény étrend, napi 1-2 dl vörösbor elfogyasztása, megfelelő stresszkontroll) elemeinek lehetőség szerinti maximális kiaknázása mellett a betegek túlnyomó részénél egyénre szabottan kialakított, élethossziglan alkalmazandó gyógyszeres terápiára van szükség. Ezek segítségével a hypertonia jól kontrollálható, ezáltal pedig a szövődmények kialakulásának veszélye is nagy mértékben csökkenthető.

Mivel a hypertonia sok esetben társul más, gyakran ugyancsak alattomosan, szegényes tünetekkel vagy akár teljesen tünetmentesen kialakuló anyagcserebetegségekkel, mint például a cukorbetegség vagy a magas koleszterinszint, magas vérnyomásos betegekben ezek egyidejű szűrővizsgálata is elsődleges fontosságú.