• 2019. január 5. 16:00

Gyorsabb és biztonságosabb lesz a sürgősségi ellátás a megyei kórházban

Január 1-jétől megváltozott a sürgősségi ellátás rendje, ami ezáltal gyorsabb és biztonságosabb lesz Kecskeméten, a megyei kórházban. A változásnak köszönhetően a lehető legrövidebb idő alatt rögzítik a beteget a sürgősségi ellátás informatikai hálózatában. Egy úgynevezett triázs-rendszernek köszönhetően, amely súlyossági kategóriákat különböztet meg, és a beteget azonnal besorolják az aktuális állapotának megfelelően. A triázs elvégzése garantálja a magas kockázatú betegek kiemelését a kevésbé sürgős ellátást igénylők közül.
Gyorsabb és biztonságosabb lesz a sürgősségi ellátás a megyei kórházban

 

Fotó: illusztráció

A keol.hu tudósításából kiderül, hogy a sürgősségi betegellátás átalakítását illetően komoly előkészítő munka zajlott annak érdekében, hogy az igényekre jobban reagáló ellátórendszer alakuljon ki. A sürgősségi ellátás kulcsa az úgynevezett triázs-rendszer, a súlyossági kategóriák használata. Mindegyik kategória esetében meghatározzák, hogy mennyi időn belül kell az adott betegnek ellátást kapnia. Cél, hogy lehető legrövidebb időn belül - mentővel történő érkezéskor 5 percen belül - rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, majd 10 percen belül sorolják be a triázs-rendszerben, állapotának súlyossága szerint. Ezt a célt szolgálja a január 1-jétől kötelezővé vált Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer (MSTR), amely egyszerűbb, gyorsabb és kiszámíthatóbb működést eredményez majd.

A rendszer fontos résztvevője az úgynevezett triázs-ápoló, aki a beteg megérkezését követően azonnal elvégez egy gyors, 1-3 perces elsődleges állapotfelmérést, és ha a páciensnek azonnali beavatkozásra van szüksége, a triázs-ápoló késedelem nélkül a megfelelő kezelőhelyiségbe irányítja.

Az új rendszer része a sürgősségi osztályos diszpécser is, akinek feladatai közé tartozik egyebek mellett a betegfogadás, az információadás, a felvilágosítás, a betegdokumentáció előkészítése. A diszpécser folyamatosan összeköti a betegeket a közvetlen ellátókkal, és időpontot egyeztet további ellátásra.

Gyakran előfordul, hogy a betegek a sürgősségi ellátást veszik igénybe „kisebb" egészségügyi problémával. A lényeg, hogy ellátatlanul senki se távozzon az intézményekből, ugyanakkor a kevésbé súlyos esetek ne terhelődjenek rá a szakmailag magasan képzett, komoly technikai tudással bíró szakemberekre, akiknek a traumás vagy egyéb, akut helyzetekben kell helytállniuk. Ezért a sürgősségi rendszer átalakításának fontos eleme az Akut Alapellátó Egység, amely révén a beteg az egységes rendszeren keresztül lép be a kórházi sürgősségi rendszerbe, majd a triázst végző szakember az elsődleges vizsgálat során és feltételek mentén dönt a továbbiakról.

A Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer bevezetésével a teljes magyar sürgősségi ellátórendszerben a biztonságos és költséghatékony betegellátás és egy egységes szemlélettel működő, gördülékeny rendszer jön létre. A betegbiztonság garanciája mellett az ellátó egységek, osztályok terhelésének csökkentését szolgálja, biztosítja a strukturált szervezést, a sürgősségi osztályok hatékonyabb működését.

A többletfeladatokra a sürgősségi ellátást végző 59 fekvőbeteg-szakellátó intézmény éves szinten 677 millió forintos többletfinanszírozásban részesül.