Titkok a levéltárból - A Tejbisztróról

Titkok a levéltárból - A Tejbisztróról
A volt Korona Szálló épületét 1959-ben kapta vissza a város a honvédségtől. Az épület földszintjét a Vendéglátóipari Vállalat használta, itt nyílt meg hamarosan a Kiskunság Étterem és a Mackó Büfé is. Míg a város lakói ezeket a létesítményeket gyorsan megkedvelték, addig egyre több panasz érkezett a vállalat harmadik, 1959-ben szintén ebben az épülettömbben elhelyezett üzletével kapcsolatban.
Titkok a levéltárból - 85 éve járt Félegyházán Kodály Zoltán

Titkok a levéltárból - 85 éve járt Félegyházán Kodály Zoltán
Kodály Zoltán, a neves zeneszerző és népzenekutató 1933. április 6-án látogatott Kiskunfélegyházára, mivel meghívást kapott a Constantinum lánynevelő-intézet vezetősége által szervezett hangversenyre. A rendezvény, amelyet akár szerzői estnek is nevezhetünk, eredeti időpontjául április 1-jét, szombatot jelölték ki, de Kodály influenzás megbetegedése miatt át kellett tenni a hangversenyt április 6-ára,...
Titkok a levéltárból - A Mackó büféről

Titkok a levéltárból - A Mackó büféről
Az 1950-es évek közepén Budapesten nagy népszerűségre tett szert a Mézes Mackó nevű büfé, amely – hiánypótló jelleggel – elsősorban hidegkonyhai és cukrászati készítményeket forgalmazott. A vendéglátóipari egységből később egész hálózat lett, így nyílhatott meg 1960 decemberében Kiskunfélegyházán is a hasonló profilú és nevű Mackó bisztró.
Titkok a levéltárból - 58 éve nyílt meg az egykori Kiskunság Étterem

Titkok a levéltárból - 58 éve nyílt meg az egykori Kiskunság Étterem
Az 1886-ban a Szeged-Kecskemét közti főútvonal mentén, az akkori városháza mellett, a mai Petőfi-téren felépült városi vendégfogadó, a Korona, kezdetektől többfunkciós intézményként szolgált. Dísztermét színházi előadásokra és „táncvigalmi rendezvényekre” vették igénybe, emeleti szobáit szállóvendégek használták, földszintjén étterem, kávéház, kerthelyiség működött.
Titkok a levéltárból - A Szent Család-szoborról

Titkok a levéltárból - A Szent Család-szoborról
Félegyháza Újtemplomát 1880-ban szentelték fel Szent István király tiszteletére, ezt követően a hívők nem csekély buzgóságról és anyagi áldozatvállalásról tettek tanúbizonyságot, mikor a templom belső felszerelésének beszerzéséről, vagy a templomot, illetve annak környezetét díszítő kegytárgyak adományozásáról volt szó. Egyesek ezüst kelyhet, prédikáló inget, mások ostyasütő vasat, vagy díszes...
Titkok a levéltárból - A Múltbanéző című online folyóiratról

Titkok a levéltárból - A Múltbanéző című online folyóiratról
A levéltárakban megőrzött dokumentumok elsődleges kútfői a történetírásnak, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak. A régi korok iratainak megismerése nélkül nem lenne konkrét információnk elődeink életéről, településünk múltjáról sem. Ezen iratok feldolgozása és közkinccsé tétele a...
Titkok a levéltárból - Az útkaparók

Titkok a levéltárból - Az útkaparók
Sok régi foglalkozás, mesterség tűnt el vagy alakult át az idők folyamán, ezek közé tartozik az útkaparóké is. Egy 1909-ből származó vármegyei szabályrendelet segítségével bepillantást nyerhetünk egykori munkájukba.
Titkok a levéltárból - Holló László képeslapja

Titkok a levéltárból - Holló László képeslapja
Holló László, a későbbi festőművész Kiskunfélegyházán született 1887-ben. Ebben a városban tett érettségi vizsgát is 1904-ben, az édesapja, id. Holló László által vezetett főgimnáziumban (ma Móra Ferenc Gimnázium). Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában folytatta, majd 1909-től Münchenben képezte magát tovább. Ebben támogatta őt anyagilag szülővárosa is, hiszen neki ítélte oda az özv. Kalmár...
Titkok a levéltárból - Az orosz katonai sírokról

Titkok a levéltárból - Az orosz katonai sírokról
Az 1944-1945-ben, a második világháború során elesett és Kiskunfélegyháza belterületén eltemetett orosz katonák Marx téri tömegsírjáról és vörös csillagos emlékművéről korábban már esett szó. A város külterületén elhantolt szovjet katonákat azonban egy másik tömegsírba temettette át 1946-ban az orosz katonai hatóság. Ez a tömegsír a „város délkeleti szélén, a Jókai utca folytatásában lévő...
Titkok a levéltárból - Az orosz hősi emlékműről

Titkok a levéltárból - Az orosz hősi emlékműről
A második világháború vége felé, 1944 őszén érték el városunkat az orosz katonai csapatok. A harcok során mindkét felet érték veszteségek, a meghalt orosz katonákat először a város különböző pontjain hantolták el, később közös tömegsírokba temették őket.
[Első oldal]« Előző oldal 1 2 3 4 5 6 Következő oldal » [Utolsó oldal]