Titkok a levéltárból - A Petőfi-szoborról

Titkok a levéltárból - A Petőfi-szoborról
Városunk egyik emblematikus köztéri alkotása, Petőfi Sándor egészalakos ércszobra eredetileg Segesvár főterén állt, ott avatták fel először 1897. július 31-én.
Titkok a levéltárból - A „kék bérház”

Titkok a levéltárból - A „kék bérház”
Félegyháza második világháború utáni iparosodásának köszönhetően egyre többen költöztek be faluról, tanyáról a városba. A megnövekedett lakosság körében óriási igény volt a korszerű, komfortos társasházi lakások iránt. Az ekkoriban felépült ingatlanok közül az egyik első a „kék bérházként” ismert, homlokzattal a Kossuth utcára néző, az Ady Endre és a Fadrusz János utcák között elhelyezkedő,...
Titkok a levéltárból - 40 éve nyílt meg a Virág presszó

Titkok a levéltárból - 40 éve nyílt meg a Virág presszó
Az 1960-as, 1970-es években városunk arculata sokat változott. Sok régi, földszintes épületet lebontottak, helyükre emeletes társasházakat építettek. Különösen látványos átalakuláson esett át a belváros.
Titkok a levéltárból - Régvolt osztálytalálkozókról

Titkok a levéltárból - Régvolt osztálytalálkozókról
Régi szokás, hogy egy iskolai osztály tagjai, tanulmányaik befejezése után 5, 10, 15 stb. évvel később összegyűlnek és felelevenítik a diákévek történéseit. Manapság gyakoriak az általános iskolai osztálytalálkozók is, korábban csak az érettségi találkozók kaptak nagyobb szerepet.
Titkok a levéltárból - Görög Jani nótája

Titkok a levéltárból - Görög Jani nótája
Haubner Károly (1863-1931) karnagy, dalköltő, zenetanár városunk környékén több dalt is gyűjtött. Ezek szövegét és dallamát sajátkezűleg feljegyezte, néhány mellé díszes illusztrációt is készíttetett. A levéltár őrizetében fennmaradt „nótás könyv” egyik énekének keletkezéstörténetét járjuk körül ebben a cikkben.
Titkok a levéltárból - A régi Constantinum kórusainak sikereiről

Titkok a levéltárból - A régi Constantinum kórusainak sikereiről
A Kalocsai Iskolanővérek 1908-tól vezették a Constantinum leánynevelő-intézetet. A két világháború között a korszellemnek megfelelően a hazafias, nemzeti érzület áthatotta az oktatás egészét. A nevelésnek ez az iránya nemcsak az egyes elméleti tárgyak tanításában nyilvánult meg, hanem külön is kifejezésre jutott a művészeti tárgyak tanításában. Például a karénekeket tipikusan magyar dalgyűjteményekből...
Titkok a levéltárból - A Tejbisztróról

Titkok a levéltárból - A Tejbisztróról
A volt Korona Szálló épületét 1959-ben kapta vissza a város a honvédségtől. Az épület földszintjét a Vendéglátóipari Vállalat használta, itt nyílt meg hamarosan a Kiskunság Étterem és a Mackó Büfé is. Míg a város lakói ezeket a létesítményeket gyorsan megkedvelték, addig egyre több panasz érkezett a vállalat harmadik, 1959-ben szintén ebben az épülettömbben elhelyezett üzletével kapcsolatban.
Titkok a levéltárból - 85 éve járt Félegyházán Kodály Zoltán

Titkok a levéltárból - 85 éve járt Félegyházán Kodály Zoltán
Kodály Zoltán, a neves zeneszerző és népzenekutató 1933. április 6-án látogatott Kiskunfélegyházára, mivel meghívást kapott a Constantinum lánynevelő-intézet vezetősége által szervezett hangversenyre. A rendezvény, amelyet akár szerzői estnek is nevezhetünk, eredeti időpontjául április 1-jét, szombatot jelölték ki, de Kodály influenzás megbetegedése miatt át kellett tenni a hangversenyt április 6-ára,...
Titkok a levéltárból - A Mackó büféről

Titkok a levéltárból - A Mackó büféről
Az 1950-es évek közepén Budapesten nagy népszerűségre tett szert a Mézes Mackó nevű büfé, amely – hiánypótló jelleggel – elsősorban hidegkonyhai és cukrászati készítményeket forgalmazott. A vendéglátóipari egységből később egész hálózat lett, így nyílhatott meg 1960 decemberében Kiskunfélegyházán is a hasonló profilú és nevű Mackó bisztró.
Titkok a levéltárból - 58 éve nyílt meg az egykori Kiskunság Étterem

Titkok a levéltárból - 58 éve nyílt meg az egykori Kiskunság Étterem
Az 1886-ban a Szeged-Kecskemét közti főútvonal mentén, az akkori városháza mellett, a mai Petőfi-téren felépült városi vendégfogadó, a Korona, kezdetektől többfunkciós intézményként szolgált. Dísztermét színházi előadásokra és „táncvigalmi rendezvényekre” vették igénybe, emeleti szobáit szállóvendégek használták, földszintjén étterem, kávéház, kerthelyiség működött.
[Első oldal]« Előző oldal 1 2 3 4 5 6 7 Következő oldal » [Utolsó oldal]