• 2018. augusztus 13. 13:00
  • Forrás: agrotrend.hu

Kihalófélben a magyar méhészet

Öt éve folyamatosan romlik a magyarországi méhcsaládok állapota, és az uniós piacon nyomott árakkal szembesülnek a termelők, ezért sokan azt fontolgatják, hogy szakmát váltanak.
Kihalófélben a magyar méhészet

 

Fotó: illusztráció - pixabay.com

Folyamatosan vizsgálják a tömeges méhpusztulás okát a hatóságok. Eddig több mint háromszáz méhész jelezte a méhészeti egyesület felé az elmúlt hetekben, hogy elpusztult a méhcsaládok egy része. Jász-Nagykun, Békés, Fejér megyében van a legnagyobb gond – írja a hirado.hu.

– A méhpusztulás összefügg a napraforgó-termesztéssel. Ha a folyamatnak nem sikerül gátat vetni, félő, hogy a méhészek új szakma után néznek – mondta a hirado.hu-nak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Bross Péter kifejtette, a méhészek helyzete jóval összetettebb a tömeges méhpusztulás jelentette veszélynél, ugyanis nem csak ez a probléma nyomja a gazdák vállát.


A hamis méz lenyomja az árat

Rendkívül nyomott ugyanis a méz nagybani világpiaci ára az unióba beáramló hamis kínai méz miatt. Az OMME elnöke leszögezte, a magyar piacra ez nincs hatással, mert a kormány nyomására magyar terméket árulnak. Ám a kialakult helyzet a magyar termelőket is érinti, hiszen míg a mézfogyasztás itthon mintegy nyolcezer tonna, addig a magyar gazdák átlagosan harmincezer tonna mézet termelnek, a fennmaradó mennyiséget pedig az unió piacán értékesítik, ahol a kínai hamis méz miatt rendkívül nyomott árakkal kell szembesülniük.

– A példa kedvéért: egy francia áruházlánc dönthet, hogy eladja olcsóbban a kínai mézet, vagy eladja a magyar mézet drágábban, hiszen a beszerzési árak alakítják az értékesítéseit. Nyilván az olcsóbbat választják. Ukrajnában jelenleg egy euróért lehet kapni egy kilogramm mézet. Bármelyik európai városban másfél euróért ott van a kínai méz hordóban. Gyakorlatilag folyamatosan csökken a méhészek bevétele a világpiaci árak miatt – fejtette ki.


Ki porozza majd a virágokat?

Bross Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig a magyar mézfogyasztók rendkívül kényelmes helyzetben voltak, hiszen itthon nem okoz gondot, hogy nincs, ami beporozza a virágokat. Azonban elképzelhetőnek tartja, előbb-utóbb bekövetkezhet, hogy az embereknek kell majd beporozni a virágokat.

– Harminc éve nem gondolták volna, hogy Franciaországból – az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelőjéből – olyan ország válhat, amely alig termel mézet. Tíz évvel ezelőtt Kínában sem számítottak rá, hogy lesznek (már vannak) területek, ahol emberek végzik el a méhek munkáját. Teljesen felgyorsultak a dolgok – utalt az OMME elnöke többek között a globális felmelegedés és a környezetszennyezés okozta hatásokra.

Kevesen tudják, hogy a méhes megporzáson alapul a tápláléklánc, ugyanis a növények mintegy háromnegyede igényli, hogy a termőre idegen virágpor kerüljön.


Egyre ijesztőbbek a kilátások a méhészettel kapcsolatban.

– Ezt legtöbbször rovar oldja meg, és ha ez a láncszem kiesik, akkor olyan problémákkal kell szembenézni, mint több országban, ahol fizetnek azért, hogy a méhész elmenjen egy gazdához, és méheivel beporozza a virágokat. Amerikában ugyanez 30-40 éve ismeretlen fogalom volt, ma pedig már vannak olyan kultúrák, amelyeknél 150 dollárt fizetnek a méhésznek méhcsaládonként azért, hogy beporozzák például a mandulavirágok termőit. Ha nincs méh, akkor nincs termés – mondta Bross Péter.

Ugyanakkor sietett leszögezni, hogy Magyarországon ettől egyelőre még nem kell tartani, hiszen „amíg a méhészeknek megéri visszaállítani az állományt, addig nem lesz gond”. De ha a tömeges méhpusztulás nem egyszeri jelenség és a méhészek folyamatosan elveszítik az állományt, akkor egyre kevesebb méhcsaláddal tudnak dolgozni, és a saját családjukat sem tudják majd eltartani. Ebben a feltételezett helyzetben Bross Péter elképzelhetőnek tartja, hogy a méhészek szakmát váltanak majd.

A jelenlegi helyzetet összegezve azt mondta, Magyarországon az elmúlt öt évet tekintve folyamatosan csökken a méhcsaládok vitalitása, életereje, az elpusztult hordó méhek miatt a gazdáknak nincs bevételük.
– Ami van, a nyomott világpiaci ár és az unióba beáramló hamis kínai méz miatt elég kevés – fejtette ki.


Nem szokásos mérgezésre gyanakszanak

A szakemberek folyamatosan vizsgálják a tömeges méhpusztulás okait. Bross Péter arról is beszélt, hogy nem lehet klasszikus méhmérgezésről beszélni, hiszen ebben az esetben a méhész a kaptárak előtt megtalálja az elpusztult rovarokat. Ilyenkor pár maréknyi tetemet összegyűjtenek és mintát vesznek a közeli növényekről is, azonban most az esetek sem egyformák. – Hiába beszélünk országos esetről, van, hogy az egymás mellett élő méhészetek között az egyiknél volt pusztulás, a másiknál pedig nem fordult elő – világított rá az OMME elnöke.

Idén eddig összesen 28 méhmérgezési esetről érkezett bejelentés a hatóságokhoz az ország 14 megyéjéből – közölte az Agrárminisztérium a hirado.hu megkeresésére. A vizsgálatokat folytatják, azonban számos méhész nem tett bejelentést, habár érintett az ügyben. Az utóbbiakat az Országos Magyar Méhészeti Egyesület gyűjtötte össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), illetve a megyei kormányhivatalok számára. Ezen ügyekben is folyamatosan vizsgálódnak a hozzáértők.

Az Agrárminisztérium azt is közölte, hogy a Nébih munkatársai már megkeresték az érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulás körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek az elpusztult méhekből, vetőmagból, talajból, a mezőgazdasági területeken található pocsolyákból és a méhek számára vonzó növényállományokból, maradék növényvédő szerekből. A hatóság emellett idén olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa.

A minisztériumban abban bíznak, hogy még az idén le lehet vonni bizonyos következtetéseket az adatokból, például hogy van-e összefüggés egyes hatóanyagok vagy hatóanyag típusok használata és a tömeges méhpusztulás között. Az is elképzelhető, hogy a pusztulás a kezelésektől függetlenül jelentkezik, azonban az valószínűleg tovább bonyolítja a helyzetet.