Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – közölte az MTI . A hírt a stockholmi Karolinska Intézetben jelentették be hétfőn – adta hírül a Magyar Nemzet.

Az 1955-ben Szolnokon született Karikó Katalin, Széchenyi-díjas kutatóbiológus Kisújszálláson jött fel. Nagyon jó kémia- és biológiatanára volt az általános iskolában, ennek is köszönhető, hogy nyolcadikos korában harmadik lett az országos élővilág tantárgyi versenyen. A középiskolában is kiváló pedagógusok tanították. 1973-ban vették fel a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakára, ahol három évig népköztársasági ösztöndíjas volt. A diplomázás után akadémiai ösztöndíjat kapott, Tomasz Jenő szerves kémikus hívta meg a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) működő csoportjába. 1982-ben doktorált, az antivirális rövid RNS-molekulák szintézise és alkalmazása volt a témája. 1985-ben létszámcsökkentés volt az SZBK-ban, elküldték. Magyarországon akart dolgozni, de választ sem kapott a megpályázott állásokról. Miután Európa nem jött össze, a Temple Egyetemen, Philadelphiában kapott állást. Három produktív év után a Temple-ről távozott, mert más irányban akarta folytatni a kutatást, mint a labor.

1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemre (UPenn) került, ahol huszonnégy évig kutatott. 1997-től dolgozik együtt Drew Weissman immunológussal. 

– A szintetizált mRNS-ek meglepetésünkre aktiválták az immunsejteket. Akkor úgy tűnt, hogy az ilyen mRNS ideális lehet vakcinának, én azonban terápiára akartam használni az mRNS-t, és azt kezdtem el kutatni, hogyan tudnám az immunitását csökkenteni. Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. 

Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja. 

Az egyik legismertebb szaklapban, az Immunityben jelent meg a cikk. A világ két vezető biotechnológiai cége, a BioNTech és a Moderna szerezte meg a szabadalmi jogot. Egy másik cégtől, mert időközben az egyetem eladta a használati jogot – nyilatkozta a Magyar nemzetnek 2020 decemberében.

A kapcsolat nem szűnt meg a szülőfölddel. Férje, lánya – Francia Zsuzsa az Egyesült Államoknak szerzett két olimpiai bajnoki címet evezésben – és ő is magyar és amerikai állampolgár. Mindig volt magyar útlevelük, évente hazajárnak. – Örülök, hogy magyarnak születtem. Boldog és gondtalan volt a gyermekkorom, a diákéveim. A könnyűzenei élet akkori gazdagsága, a jobbnál jobb hangú énekesek, a szép dalok ma is egy pillanat alatt visszaröpítenek az ifjúságomba. Általános iskolás korom óta Zorán és Dusán dala, a Gyémánt és arany volt a himnuszom, amiből erőt merítettem – nyilatkozta akkor.

Korábban arról beszélt, hogy gyerekkorában az édesanyja minden év október elején izgatottan hallgatta a rádióban, hogy ki és miért kapott abban az évben Nobel-díjat. Remélte, hogy egyszer a jó tanuló kislánya lesz az. Erre azt felelte: „Anyuka, még egy ösztöndíjat se tudtam kapni, nemhogy Nobel-díjat!” Ezt az édesanyja nem érte meg. 2018 decemberében, 89 évesen meghalt. 

Karikó Katalin életében kudarcok is voltak, de akkor sem szenvedett. Boldog volt, mert azt csinálhatta, amit a legjobban szeretett. Kutatott. Kívülről azt láthatták, hogy lefokozták, de ha a kísérletek sikerültek, minden rendben volt. – Aki nem értékeli a felfedezés örömét, az ne menjen erre a pályára, csodálatos érzés valami olyan felfedezése, ami az embereket szolgálja – mondta ezzel kapcsolatban. Nem akarta, hogy tudjon róla a nagyvilág, hogy a neve forogjon. Csupán azt tudta, hogy amit csinál, az fontos.

Nagyon sokan várták, hogy Karikó Katalin 2021-ben Nobel-díjat kapjon a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében nyújtott teljesítményéért. Amikor kiderült, hogy nincs a 2021-es és a 2022-es Nobel-díjasok között, nagy volt a csalódás. Az orvosi Nobel-díjak esetében tendencia, hogy ne adott gyógyszer vagy eljárás felfedezéséért ítéljék oda, hanem új gyógyszerek felfedezését elősegítő elvi eljárás felfedezéséért. Karikó Katalin kitüntetése sokkal inkább várható az mRNS széles körű alkalmazására vonatkozó eredményeiért, mint konkrétan a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztéséért – jósolta meg Hargittai István akadémikus, a Magyar Tudomány lapban megjelent írásában. Ez az elv és alkalmazása egyébként még messze nem érte el a benne rejlő lehetőségek teljes kihasználását, és ez várakozásra késztethette a díjat odaítélőket. Ha Karikó Katalin Nobel-díjának motivációja a vakcina kifejlesztése, akkor az orvosi díj indokolt. Ha azonban a motiváció alapja a tágabb mRNS-munka, akkor nagyobb esélye lehet a kémiai díjnak. A kérdés a bejelentéssel eldőlt.

Az mRNS-terápia

Az mRNS-terápia új típusú, hatékony és biztonságos módszer. Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya. A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe. A vakcina beadásakor lokálisan képződhet egy kis gyulladás, a második oltást követően pedig – amelyet három héttel az első után kell beadni – egy kis láz vagy rosszullét jelentkezhet, ezek a ritka mellékhatások azonban 24–48 órán belül elmúlnak. A mellékhatások sokkal enyhébbek, mint amit a vírus okozhat egy olyan szervezetben, amely nem részesült védőoltásban. 

A vakcina által létrejövő, úgynevezett emlékezősejtek védelmet nyújtanak még akkor is, ha eltűnik az ellenanyag a szervezetből, vagyis ha egy évvel a vakcina beadása után a vírus bejutna a szervezetbe, az emlékezősejtek automatikusan termelik majd az ellenanyagot.

Tavaly decemberben, exkluzív interjújában Karikó Katalin azt mondta: – Egyik célom a tudomány népszerűsítése, a másik pedig az, hogy megkedveltessem a fiatalokkal a természettudományokat. Saját életemről szólva mindig hangsúlyozom, hogy egy kutatónőnek nem kell választania a szakma művelése és a családalapítás, a gyermekvállalás között. Egy nő anyaként és kutatóként is képes helytállni. A gyermek születése utáni első években természetesen sok segítségre van szükség. Megfelelő bölcsődei és óvodai ellátás nélkül nekem is otthon kellett volna maradnom, hiszen nem volt pénzünk dadusra, bébiszitterre. A társadalmi elvárás ilyenkor általában az, hogy a nők »áldozzák fel« magukat, mert úgy tartják, hogy a gyermeknevelés elsősorban a nők feladata. Tőlem mindig megkérdezik, hogyan tudtam összeegyeztetni a munkát és a családot. Ha ötgyerekes családapa lennék, vajon kit érdekelne ez a szempont…