Rácz Tibor, a sportolók édesapja büszkén beszélt gyermekeiről, és elmondta, hogy az erőemelés ötlete tőle származik. Ő is versenyszerűen űzi ezt a sportot. A COVID-járvány miatti bezártság és a korlátozott sportolási lehetőségek miatt – mivel gyermekei nem tudtak birkózóedzésre járni – valami alternatívát keresett számukra. Az otthonukban rendelkezésre álló súlyok lehetőséget adtak arra, hogy kipróbálják az erőemelést, és a gyerekek örömmel fogadták az ötletet. Az édesanya Seres Marianna elmondta, hogy Ő is a családdal edzett, de csak később kezdett versenyezni. Hozzá tették, hogy amúgy is mindig ott volt a versenyeken, így rávették, hogy akkor már Ő is induljon el, korosztályában szép eredményeket ér el a család többi tagjához hasonlóan.

Arra a kérdésünkre, hogy kellett-e győzködni a fiatalokat, Tibor határozottan válaszolt: egyáltalán nem. Kifejezetten örül, hogy közösen űzhetik ezt a sportot. Ugyanakkor megjegyezte, hogy idősebb gyermeke kevésbé érdeklődik az erőemelés iránt. „Nem szabad erőltetni ezt a sportot, mert ha valaki nem belső indíttatásból csinálja, könnyen sérülés lehet belőle” – tette hozzá. Mariann kiegészítette, hogy egy kislányuk is van, aki szintén érdeklődik a sport iránt, de még fiatal hozzá.

A versenyszellem már a birkózásban is megmutatkozott Anasztáziában és Illésben, így szinte magától értetődő volt, hogy az erőemelésben is kipróbálják magukat. Tibor kiemelte, hogy Illésnek a legtöbb versenyen nagy mezőnyben kell helytállnia, mivel az ifjúsági kategóriában több korosztály is egy csoportban versenyez. A világbajnokságokon viszont már szűkített mezőnyben indul, ahol a korabeli versenyzők között rendre első helyen végez.

Anasztáziával más a helyzet – mondta Tibor. „Hihetetlen akarás van benne, ennek köszönhetően dönti meg a rekordokat.” Az édesapa elárulta, hogy a világbajnokságon azt tanácsolta lányának, hogy a versenyre összpontosítson, és ne törődjön a világrekorddal. Anasztázia azonban tudatosan tűzte ki célul az újabb csúcs felállítását, amit sikeresen meg is valósított. Mariann elmondta, hogy általában Ő és Illés, akik higgadtabbak a versenyek alkalmával Tibor és Anasztázia, akik mindig izgulnak.

Illés szerint ebben a sportban mindig van hova fejlődni, és szeretné magát folyamatosan fejleszteni. „Adta magát a sport, és szeretném követni édesapám példáját. Évek múlva is látom magam ebben” – mondta.

Anasztázia elmondta, hogy számára az otthoni körülmények sokat segítettek abban, hogy megszeresse a sportot. - Nagyon megtetszett ez a sport, és valamilyen szinten kitűnök a fiatal sportolók közül.

Az iskolában is támogatják őket, bár – Illés szerint – sokan még nem teljesen értik vagy ismerik az erőemelést. Anasztázia hozzátette, hogy jó érzés, amikor valaki megemlíti, hogy egy világbajnokkal ül egy teremben.

A család folyamatosan készül a megmérettetésekre, de az ünnepek közeledtével Ők is megpihennek. Elmondták, hogy bár hasonlóan figyelni kell a testsúlyra, mint sok sportágban ilyenkor elengedik magukat. Az edzés viszont marad, ugyanis ilyenkor több idejük van készülni. Tibor viccesen megjegyezte, hogy amikor az edzőterembe belépnek megszűnik, a rokoni kapcsolat és ott csak edző van és sportoló. Az étkezésükre az év többi részén kifejezetten figyelnek, próbálnak minél egészségesebben és a számukra legmegfelelőbben enni, hiszen a sport által nagyobb terhelést kap a testük. Az ünnepi menü viszont felül írja náluk ezt, hiszen ilyenkor kár lenne kihagyni a legjobb falatokat.

Az év utolsó hónapjában is versenyeztek, a Karácsonyi Grinch Kupán mérette meg magát az egész család!

B.D.