Az agrártárca 2,8 milliárd forintos forráskerettel hirdette meg a méhészek munkáját segítő idei támogatási konstrukcióit, amelyek kulcsszerepet játszanak a magyar méhágazat életében – jelentette be a napokban Nagy István agrárminiszter.
Hétvégétől már elérhető – kisebb mennyiségben – a hazai dinnye a boltokban, piacokon, július elejétől pedig tovább bővül a kínálat. A termelők jó minőségre számítanak, a fajtaválaszték és a termelési technológia terén jelentős előrelépések történtek – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatójából. Először a déli országrészből, Békés, Tolna, Baranya térségéből, majd a hevesi régióból kerül a dinnye a fogyasztókhoz, később, július végétől Szabolcs-Szatmár-Beregből – és kedvező időjárás esetén szeptember közepéig-végéig elérhető lesz.
Az átlagosnál jóval kevesebb cseresznye terem idén, a tavaszi fagyok elvitték a termés 40-50%-át, emellett az elmúlt hetek nagy esőzései miatt sok érett gyümölcs megrepedezett. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szorgalmazza a – 2000-es évek elején gyakorlatilag megszüntetett – nemesítés, a fajtakísérletek, a kataszteri rendszer újraélesztését, a változó magyarországi időjárást bíró fajtakínálat kialakítását és használatát, a hazai klímára nem alkalmas mediterrán fajták helyett.
Itt a nyár, javában tart a méhészeti szezon. A magyarországi méhészek és méhek életét azonban számos probléma nehezíti. Mint minden mezőgazdasági üzletág, így a méhészet is rendkívül kitett az időjárásnak, de most a gazdasági tényezők sem kedveznek az ágazatnak. Mindazonáltal a méhészek munkája elengedhetetlenül fontos, az általuk gondozott házi méheknek ugyanis kiemelt szerepük van a növények beporzásában.
Az elmúlt hetek időjárása kedvezően hatott a szántóföldi növények fejlődésére, a talaj kellően nedves, most már a melegre várnak a kultúrák – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai elemzésében.
Erősítette duális képzését gyakorlati oktatás kihelyezésével június 1-jétől a Déli ASZC Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum Szakképző Iskola és Kollégium, tanüzemekkel csatlakozva az ágazati képzőközponthoz – tudtuk meg Rózsa Pál igazgatótól.
A hivatal ezúton tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a vonatkozó jogszabályban leírtaknak megfelelően közzétette a növényvédelmi drónpilóták, azaz a pilóta nélküli légijárművel (drónnal) történő légi-mezőgazdasági munkavégzésre jogosultak nyilvántartását.
Ma 103 éve, hogy 1920. június 4-én aláírták a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést. Ezzel a lépéssel nemcsak a nagy Magyarország, hanem megannyi határon túli magyar sorsa pecsételődött meg.
A záporokkal tarkított kora nyárias idő nemcsak a növények fejlődéséhez teremt kedvező körülményeket, de a gyomok és kórokozók is elszaporodásához is. Ezt az Országos Meteorológiai Szolgálat írta múlt hétvégi agrometeorológiai elemzésében.
A mezőgazdasági drónok megjelenésével beköszöntött a földművelés és növénytermesztés új korszaka. A gazdáknak egyre több lehetősége kínálkozik, hogy a korábban megszokott és bevált munkafolyamatokat újra tervezzék, a hagyományos eszközeiket modern, automatizált, költséghatékony megoldásokra cseréljék.
Kiválasztották a vármegyei legjobb fehér-, rozé- és vörösborát, valamint az év feltörekvő borászát a „Bács-Kiskun Vármegye Bora” megmérettetés keretében.
Az Agrárminisztérium elrendelte a 2023. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A határszemle ellenőrzéseket az ingatlanügyi hatóság (földhivatali osztályok) hajtja végre. A határszemlén a földhivatali osztály elsősorban a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX. törvény (Tfvt.) 5. § (1)–(4) bekezdéseiben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzi.
Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár 20 év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is – írta cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Jelentős trendváltozások jellemezhetik a hazai agráriumot 2023-ban. Noha sok állattenyésztő a tavalyi év végén javítani tudta a jövedelmezőségét, a növénytermesztőket továbbra is sújtja a magas üzemanyagár és a felvásárlási árak jelentős volumenű gabonaimport miatti csökkenése. Nem mellesleg a kritikusan alacsony mennyiségű és rossz minőségű kukoricatermés miatt számottevően romlott egyes vállalkozások helyzetértékelése.
Nem találná ki, honnan származik a kilogrammonként 500 euróért árult törökországi méz, az Elfek. Egy 1800 méter mély barlangból hozzák fel, és állítólag az ásványokban gazdag környezet miatt olyan finom és gyógyhatású a méz. Ma azokat ünnepeljük kvízünkkel, akiknek ez köszönhető.
Minden eddiginél hangsúlyosabbá válik a generációváltás a mezőgazdaságban. Ennek oka egyrészt, hogy legkésőbb 2024-től nagy számban jelennek meg a tevékenység elindítására vagy a meglévő fejlesztésére is fordítható pályázatok. Másrészt a gazdaságok átadását szabályozó törvény januári hatályba lépésével a gazdaság átadása világos szabályozás mellett lehetővé vált. Az Agrárközösség szakértői szerint érdemes a tervezésre és a felkészülésre fordítani a következő időszakot. Ezt a felkészülést támogatja az Agrárközösség fiatal gazdáknak, valamint a gazdaságátadásban érintett feleknek induló hiánypótló mentorprogrammal.
Egyelőre nincs semmi teendője a tulajdonosoknak a belterületen engedély nélküli fúrt kutak bejelentési kötelezettsége kapcsán. Az Országgyűlés korábban már megpróbálta jogi környezetbe foglalni az új szabályozást, de azt az Alkotmánybíróság egy összeférhetetlenség miatt megsemmisítette.
A hazai termékek igazi seregszemléjét tartották április első hétvégéjén Kiskőrösön, ahol a húsvéti ünnepi asztalra mindent megtaláltunk, ami szem-szájnak ingere.
Hegyi Viktor közgazdász diplomás őstermelő. 2014-ben nyert a Fiatal Gazda Pályázaton, ami komoly segítség volt vállalkozása fejlesztéséhez. Legfőbb tavaszi termékük, a szamóca termesztési tapasztalatai mellett a hazai mezőgazdaság általános helyzetéről is kérdeztük a fiatal szakembert.
Az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárása, a hajnali komolyabb fagyok sokunkat aggodalommal töltöttek el. A gazdák, a nagyüzemi kertészetek, a gyümölcsfával rendelkezők, de azok a városlakók is, akik pusztán jó áron szeretnének a szezonban lédús kajszibarackhoz jutni, azért fohászkodtak, hogy az idei tavaszunk fagykártól mentes legyen. Április 6-án, hajnalban országszerte fagyott: északon -7 fok alá csökkent a hőmérséklet, térségünkben -5, -6 fokot mértek.
Az oldal fejlesztési felület! A Félegyházi Közlöny hírportálja az alábbi címen érhető el: felegyhazikozlony.eu
