Legismertebb pusztáink egyike Bugac a Duna–Tisza-közén, a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Már az Árpád-korban is lakták, amikor még gazdag növény- és állatvilág népesítette be az egész Alföldet és ezt a vidéket is. Napjainkra alapjaiban megváltozott a táj, de a régi természeti környezet maradványait, a fafajokban gazdag homoki erdőket, a gyöngyvirágos tölgyeseket még őrzi a Bugaci Nagyerdő.
53 millió forintos pályázatot nyújtott be a bugaci önkormányzat a városközpont és a piac továbbfejlesztésére. A helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális és eszközfejlesztésére októberben kiírt pályázat keretében pozitív elbírálás esetén 53 millió forintos beruházás valósulhat meg a településen 5,3 millió forint önerő mellett – számolt be Szabó László polgármester.
Több mint 25 millió forintot nyert Bugac a Magyar Falu Program iskolaépület felújítására kiírt pályázatán. A KLIK (Klebelsberg Központ) által benyújtott pályázat szervesen kapcsolódik a folyamatban lévő, mintegy 250 millió forintos TOP-os (a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által koordinált Településfejlesztési Operatív Program) projekthez – tudtuk meg Szabó László polgármestertől.
Munkája elismeréseként az Életfa Emlékplakett bronz fokozatát adományozta dr. Nagy István agrárminiszter Juhász László fogathajtó-világbajnoknak, aki a kitüntetést a hetvenedik születésnapjával szinte egy időben Farkas Sándortól, az Agrárminisztérium miniszterhelyettesétől vehette át a közelmúltban. Juhász László aktív versenyzői pályafutása során, világversenyeken összesen két arany-, három ezüst- és négy bronzérmet szerzett. Háromszor nyerte meg a magyar bajnokságot.
Javában folyik a bugaci Rigó József Általános Iskola területén lévő konyha régen várt bővítése és felújítása. Az eszközvásárlással együtt mintegy 54,5 millió forintba kerülő beruházás a Pénzügyminisztérium támogatásával és 12 millió forint önkormányzati önerővel valósul meg.
Volt egyszer egy tatárjárás előtti, gazdag, stabil, gyarapodó hatalom, a Magyar Királyság – derül ki a bugaci ásatásokból is. Pétermonostora, egy tatárok által elpusztított, majd feledésbe merült város feltárása zajlik ott – már most sok ezer lelettel és kinccsel. Az ásatás jelentőségét nehéz túlbecsülni: átírhatja és pontosíthatja a középkori Magyarországról alkotott képünket.
A Száz éve épült a Galambos-Bugac közötti kisvasút címmel megjelent kötet bemutatóját tartották meg augusztus 8-án, a bugaci művelődési házban. A rendezvényen a Vasúttörténeti Alapítvány kiállítást is rendezett a kisvasutak történetéről. Az eseményen számos, még üzemelő kisvasút képviselői is jelen voltak, akik egy-egy hajtányt is hoztak magukkal, amelyeket később bárki kipróbálhatott a vasútállomáson, ahol azt is bejelentették, hogy hamarosan újra életre kel a még megmaradt kisvasút-szakasz, ezúttal azonban elsősorban a sportot, szórakozást szolgálva.
Évek óta tart az a feltárási folyamat Bugacon, amelynek eredményeképpen szenzációs, országosan, sőt európai szinten is egyedülálló leletanyagról kapunk folyamatosan híreket.
Az Árpád és az Alkotmány utca aszfaltozása április elején kezdődött el Bugacon. A két, nagyjából egy kilométeres út felújítása már nagyon indokolt volt, a munkálatokra 15 millió forint támogatást nyert a Belügyminisztérium pályázatán az önkormányzat.
A száz éve elvesztett magyar erdőknek állít emléket a Trianon-liget és a tizenötödik Kiskunsági Alkotótábor zárókiállítása Bugac Felsőmonostoron. A liget ünnepélyes átadását és a kiállítás megnyitóját szerdán tartották.
Újrarendezte és felújította a Pásztormúzeum kiállítási anyagát, a bugaci puszta egyik leglátogatottabb emlékhelyét a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – mondta el a megyei hírportálnak a nemzeti park sajtóreferense.
Falukarácsonyi ünnepséget tartottak Bugacon, december 20-án. Az iskolai téli szünet nyitásának szerepét is méltán betöltő műsor lehetőséget adott arra, hogy a karácsony előtti készülődés sebes áradatában egy kicsit megállítva az időt egymásra és a közelgő ünnepre fókuszáljunk.
Az elmúlt hétvégén Bugacon a Kurultaj - Magyar Törzsi Gyűlés tízedik évfordulóját ünnepelték. A programsorozattal a honalapító őseinkre és az ő őseikre, a közép-ázsiai testvérnépek közös őseire, valamint többek között Atillára, a hunok vezérlő nagy fejedelmére emlékeztek.
