Minden eszközzel támogatni kell a hazai méhészeti ágazatot, amelyet jelentősen sújtanak az unióba érkező ázsiai importméz hatásai. Mézet lehet importálni, beporzást viszont nem, ezért ezen áruk behozatalának megálljt kell parancsolni.
– A jelenlegi adatok és becslések szerint csúcsokat nem dönt az idei termés, és sajnos a jó minőségű gabonából is kevesebb kerül a magtárakba. A felvásárlók, integrátorok szerint a térségünkben eddig betakarított őszi búza 80 százaléka takarmány minőségű, amiért jelenleg mintegy 61-63 ezer forintos eladási árat kínálnak a termelőknek – sommázta a betakarítás eddigi tapasztalatait Szigeti Tamás, a Közép-Dunamenti Kiemelt térség agrárbiztosa, aki az aratási munkák állásáról és a felvásárlási árakról beszélt.
Országszerte elkezdődött az aratás, az élénkülő kivitelnek köszönhetően a raktárak szinte ki is ürültek mostanra – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatón.
A megszokottnál két héttel korábban kezdődött idén a kajszibarack betakarítása a hazai ültetvényeken. Bár a minőséggel egyelőre nincs probléma, a mennyiséget ebben az évben is jelentősen befolyásolták a tavaszi fagyok. A NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a tavalyi gyenge termésnél jobb, de a 2022-esnél kevesebb termésre lehet számítani.
Az európai őz ellési ideje alapvetően május végére, június elejére datálható. A suta általában egy, kettő vagy ritkább esetben három gidának ad életet. Ez a szaporulatszám legfőképpen az élőhelyi adottságoktól függ. Ha ugyanis megfelelő mennyiségű a táplálék, és a gidák felneveléséhez szükséges feltételek fennállnak, nagyobb eséllyel hord ki több magzatot.
A megszokottnál korábban indult a hazai cseresznyeszezon, a korai fajták szedése már május közepén megkezdődött, nagyobb mennyiség azonban június elején kerül majd piacra a kedvelt gyümölcsből. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) piaci körképe szerint az idén az átlagosnál jobb termés várható, az időjárás azonban – főként az érési időszakban lehulló csapadék – jelentős mértékben befolyásolhatja a tényleges termésmennyiséget.
Az állandó, tíz fok feletti hőmérséklet tökéletes időjárásnak számít a növények, így a dinnye fejlődéséhez, ezért továbbra sincs olyan időjárási tényező, ami a dinnye kedvező érésére befolyással lehetne.
Országos felmérést végzett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózata márciusban, amelynek célja a gazdálkodói hajlandóság megismerése a víz tájban tartására a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken. A felmérés során alig 1 hónap alatt, a válaszadásra kijelölt mintegy 11 ezer potenciálisan érintett termelőből, több mint 10 ezer gazdálkodó adott választ, ami alátámasztja a klímaszélsőségek okozta problémákra keresendő válaszok szükségességét.
A mezőgazdasági irányítók harmada már 65 éves vagy idősebb, valamint 10-ből mindössze 3 nő. A korosztály öregedő, a nemek aránya pedig még korántsem egyenlő a hazai mezőgazdaságban. Jó hír viszont, hogy a képzettséggel rendelkezők száma már jelentős ideje emelkedik.
A fűtött és fűtetlen fóliasátrakban már érik a magyar szamóca, május elején a szabadföldi ültetvényeken is megkezdődhet a szüret. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az idén kiegyensúlyozott termés várható.
Régóta várta az agrárszektor az új ÉLIP-pályázatokat, amelyek célja a teljes magyar élelmiszeripar átfogó fejlesztése és zöldítése. A Kormány minden szereplőre gondolt, hiszen két csomagban hirdették meg a támogatási programot, így nemcsak a nagyvállalatok, hanem a KKV szektor számára is nyitott lesz a pályázás lehetősége.
Csodálatos látvánnyal kényeztet bennünket a tavaszi repcevirágzás, az út mentén hatalmas sárga táblákban mutatva meg aranyló szépségét. Az esztétikai szempontból megnyugtató látvány április elején azonban azt jelenti, hogy mintegy négy héttel előzte meg a természet magát.
Tavaly a Kunsági borvidéken jó volt a termés, más térségekben azonban kevés termett. A klímaváltozás miatt meleg az idő, amely megrémiszti a szőlészeket. Az idén jobb lehet a szőlő felvásárlási ára, mert nincs sok bor a pincészetekben.
„Valódi állatjólét” címmel indít rendezvénysorozatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelynek célja olyan ismereteket átadni a gazdálkodók számára, amelyek segítségével fejlődést érhetnek el ezen a téren. A rendezvénysorozat első állomásaként a haszonállatok szállítás közbeni jólétével kapcsolatban tehetnek szert újabb ismeretekre a résztvevők. Ezt követően pedig a gyakorlatban is megismerkedhetnek a legmodernebb állatjóléti fejlesztésekkel.
A Kiskunság régióban egykori bombatölcsérekben kialakult kistavak fajgazdagsága és a tavak térbeli elhelyezkedése közötti összefüggéseket tárta fel a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoportja.
A tél az utolsókat rúgja. A növénytermesztők attól rettegnek, hogy a felébredő gyümölcsfák rügyei elfagynak, ha visszatér a fagyos idő. A klímaváltozás következménye, hogy egy hónappal előrébb jár az időjárás.
A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben – közölte az MTI.
Összesen 46 kukoricahibrid teljesítményét vizsgálták 2023-ban a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében. A tizenhetedik alkalommal szervezett fajtakísérlet az ország 8 eltérő termesztési adottságú pontján zajlott.
Számos kedvező hatást fejt ki a talajra a komposzt, azt viszont ritkábban hangsúlyozzuk, hogy egyes talajból fertőző kórokozókat is képes visszaszorítani.
Az oldal fejlesztési felület! A Félegyházi Közlöny hírportálja az alábbi címen érhető el: felegyhazikozlony.eu
