1860-ban térhetett vissza az országba, onnantól kezdve a magyar zenei élet meghatározó alakjává vált, különböző városokban adott hangversenyeket, több nagy jelentőségű alapítványt indított útjára. Ezek közé tartozik a félegyházi Petőfi-házon lévő emléktábla is. 1860 őszén Reményi Ede Félegyházán hangversenyezett, s az est teljes bevételét felajánlotta a Petőfi gyermekéveinek helyszínéül szolgáló ház emléktáblával való megjelölésének költségeire.

A város magáévá tette az indítványt és lépéseket is tett a megvalósításra. Mindenek előtt azonban Reményit Kiskunfélegyháza díszpolgárává választották. A politikai helyzet miatt azonban csak 1867-ben kerülhetett sor a tábla felavatására. Ezen ünnepélyes esemény kapcsán intézte a jeles hegedűművész a következő levelet a város elöljáróságához: „Kérem a tek.[intetes] tanácsot és képviselőséget azon tért, hol a nagy költő emléktáblája díszelg »Petőfi tér«-nek elnevezni szíveskedjék”.

A város vezetői eleget tettek a javaslatnak, s a mai Béke tér egyik, a Petőfi-házhoz közelebb eső, templomkert mögötti részét valóban Petőfi térnek nevezték el. Ez a névalak volt használatban egészen az 1880-as évekig, mikor is az Egyháztér név alatt vonták össze az Ótemplom környéki egyéb térrészekkel. Mai Petőfi terünk 1945 óta viseli a nagy költő nevét.
 

Ónodi Márta