Szigorú rendje volt annak idején az aratásnak. Ahhoz, hogy a munkások jól bírják a munkát kalóriadús arató reggelit kellett készíteni. A munkakedv és a jó hangulat megteremtéséhez elengedhetetlen volt egy kupica pálinka. A falatozás után kezdődhetett a munka. A kaszások kikalapálták és megfenték szerszámaikat, hogy szép rendeket tudjanak vágni ,és alacsony tarlót hagyjanak maguk mögött. A marokszedők először kötelet kötöttek, hogy a felszedett gabonát kévébe tudják kötni, amiből ezt követően kereszteket raktak. Mikor ez elkészült, jöhetett a cséplőgép, majd zsákba, illetve a tárlóba került a gabona. Amikor pedig már biztonságban tudhatták a termést , mulatságot rendeztek az elvégzett nehéz munka örömére.

A már-már elfeledett eszközök, munkafolyamatok bemutatására vállalkoztak a haleszi arató csapatok. Felidézték emlékeiket, kikérdezték a nagyszülőket, néprajzos szakszerűséggel összegyűjtötték az eszközöket, korhű ruhákat készítettek. Részt vettek az első keceli aratóversenyen, saját találkozót szerveztek. Ván Jenő Kiskun Kapitány kezdeményezésére a kiskunok, nagykunok és jászok hármaskerületi arató találkozóját is megalapították 2005-ben. Emellett 15 éve rendszeres résztvevői a vajdasági Felsőhegyesen megrendezésre kerülő Kárpát-medencei arató fesztiválnak. Valamennyi versenyen, bemutatón eredményesen szerepeltek,akárcsak idén is. A Kunhegyesen megrendezett hármaskerületi aratóversenyen a női csapat, amely a Haleszi Kislányok nevet viseli, harmadik helyen végzett. Mezei Sándor a legjobb keresztrakónak járó különdíjat vehette át Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől. A Kárpát-medencei aratóversenyen a Haleszi Gazdakör csapata az első, a Haleszi Gazdakör 2. csapata és a Selymesért Egyesület aratói a második helyért járó diplomát és ajándékokat vehették át. A zsűri a Haleszi Kislányok öltözetét ítélte a legszebbnek.

H. S.