Boczonádi Szabó József 1824-ben Kiskunfélegyházán látta meg a napvilágot Szabó József, egykori kiskunkapitány és Ferenczy Lúcia gyermekeként. Iskolai tanulmányait követően a katonai pályát választotta hivatásának. Szolgálatai elismeréseként 1843-ban V. Ferdinánd magyar királytól nemesi címet kapott és egyben jogot a Boczonádi előnév használatára. Ez a nemesei oklevél megnyitotta a fiatal tiszt számára a katonai lehetőségeket, és a testőrgárda tagja lett.

Az 1848/49-es szabadságharc idején főhadnagyként részt vett a téli és tavaszi hadjáratban. 1849 áprilisától zászlóaljával szolgálta a magyar honvédséget egészen a világosi fegyverletételig. A szabadságharc leverése után hadbíróság elé állították, majd több mint hat esztendőre bebörtönözték. Szabadulása után visszatért szülővárosába, Félegyházára, és családot alapított Szentpályi Jankával. 1882-ben kinevezték a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia első parancsnokává. Rá egy évre nyugállományba vonult és 1893. június 26-án bekövetkezett haláláig szeretett szülővárosában, Kiskunfélegyházán élt. Házasságából három gyermeke közül fia vitte tovább a nemesi Boczonádi nevet.

Fotó: Fantoly Márton