Az események a Kiskunfélegyházi Városi Sportcsarnok előtti kopjafánál kezdődtek, ahol Jászberényiné Fábián Ilona egy ismeretlen katona költő Az utolsó pillanatfelvétel című versét szavalta el. Ezt követően Szikora István nyugalmazott őrnagy tartott emlékező beszédet, amelyben a 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereségéről és helytállásáról emlékezett meg.

A doni tragédia számokban

A 2. magyar hadsereg 1943. január 12. és február 9. között gyakorlatilag megsemmisült a szovjet Vörös Hadsereg elleni harcok során. A mintegy 200 ezer katonát számláló hadseregből 42 ezer katona elesett, 28 ezren megsebesültek, és közel 26 ezren hadifogságba estek. A tragédiának Kiskunfélegyházán is szomorú nyomai maradtak: a harcokban 641 helyi katona vesztette életét, sérült meg vagy tűnt el.

Az emlékező beszéd során gyakran elhangzott a kérdés: vajon hősök voltak, vagy áldozatok a Don-kanyarnál harcoló magyar katonák?

– Hiszem és vallom: hősök voltak ők – fogalmazott Szikora István, aki beszédében rámutatott: ezek a fiatal magyar férfiak szinte lehetetlen körülmények között küzdöttek, hogy teljesítsék hazájuk iránti kötelességüket.

A katonák a hiányos felszerelés és a rendkívüli hideg ellenére is helytálltak. Az ország vezetése ugyan nem biztosított megfelelő hátteret számukra, ám ők esküjük szerint cselekedtek. Az emberi nagyságuk abban rejlik, hogy szembenéztek az elkerülhetetlen veszéllyel és megpróbálták a lehetetlent.

A megemlékezés zárásaként városunk vezetői, a politikai pártok és a civil szervezetek képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a kopjafánál, valamint az öreg laktanya bejáratánál található emléktáblánál. Az esemény a Himnusz és a Szózat közös eléneklésével ért véget. A megemlékezés délután a Felsőtemetőben folytatódott, ahol Hajagos Gyula plébános emlékező imát mondott, majd Csányi József polgármester gyújtotta meg az emlékezés tábortűzét.

Az emlékezések során elhangzott, hogy a doni katasztrófa története mélyen beleivódott a magyar nemzeti emlékezetbe. Az áldozatok tisztelete és a történelmi tanulságok levonása közös felelősségünk, hiszen a múlt megértése segíthet elkerülni a jövőben hasonló tragédiákat.

V. B.