Fotó: Élet a régi Kunszálláson Facebook-oldala

Makány Ferenc 1945-ben született Katafán. Általános és középiskoláit Kiskunfélegyházán végezte. 1970-ben szerzett üzemmérnöki diplomát Gyöngyösön, az Agrártudományi Egyetem főiskolai karán. 1970-1985 között a kunszállási Alkotmány Tsz. növénytermelési ágazatvezetője volt. 1985-1990: tanácselnök, 1990-1998: polgármester. 1998-2002: vállalkozó. 2002-2006 harmadszorra is Kunszállás polgármestere.

2003 áprilisában interjút készített vele a Petőfi Népe. 

Kunszállás Kecskemét „külvárosa”?
Beszélgetés Makány Ferenc polgármesterrel

Kunszállás alig fél évszázada önálló község. Az elmúlt rövid idő alatt azonban látványos fejlődésen ment át. Infrastrukturális fejlettsége ma már akár városi szintűnek mondható. Fejlődésének szakaszairól Makány Ferenc polgármesterrel beszélgettünk, aki ha nem is folyamatosan, de csaknem másfél évtizede áll a település élén.

- Kisebb megszakítással 14 éve irányítja a község életét. Milyen fejlődésen ment ál Kunszállás tanácselnöksége, majd polgármestersége alatt?

- Iskoláim elvégzése után a helyi termelőszövetkezetnél kezdtem dolgozni. Ez idő alatt megismerhettem a falubelieket, a település problémáit. Tanácstagként még nagyobb rálátásom nyílt a falu életére. Tanácselnökként pedig már határozott elképzeléseim voltak a község fejlesztését illetően. Akkor azonban Kunszállás és Fülöpjakab még közös település volt, így egyszerre két falu problémájára kellett összpontosítanom. Kezdeti lépésként sikerült mindkét települést vezetékes gázzal ellátni, a telefonhálózatot kiépíteni. Fülöpjakabon új orvosi rendelőt és körzetet alakítottunk ki, bevezettük a központi fűtést az iskolában és fejlesztettük az óvodát is.

- 1990-ben a két település különvált. Hogyan befolyásolta ez Kunszállás életét?

- Szerencsére a szétválás nem jelentett problémát egyik falunak sem. A korrekt vagyoni megosztás után mindkét település önállóan indult tovább. Célom ezután is az volt, hogy a kunszállási infrastruktúra megközelítse a városi színvonalat. Az elsők között építettük ki például a kábeltelevíziós-hálózatot, amelyen élőben közvetítjük a képviselő-testületi üléseket és a helyi rendezvényeket. Utcáink több mint 80 százaléka aszfaltozott. Bővítettük a körzeti orvosi rendelőt és új, korszerű épületbe költöztettük a fogorvosi rendelőt. Három önkormányzati lakás, posta, és rendőrségi iroda épült. A gyereklétszám növekedése miatt 1996-ban bővítettük az óvodát, majd később az iskolát is. Felújítottuk és korszerűsítettük a tejházat, amellyel biztosítottuk több mint 70 környékbeli tejtermelőnek a tej értékesítését. Megalakítottuk a polgárőrséget és az országos hírű judo klubot. Általános iskolában kialakítottunk egy versenyzésre is kiválóan alkalmas teniszpályát.

- 1998-ban négy évre megvonták öntől a bizalmat a kunszállásiak. Tavaly azonban ismét polgármesterré választották. Mi történt azóta?

- Újraválasztásom óta befejeztük négy bérlakás építését, illetve átadtuk az iskolában az új számítógéptermet. Április elsejétől pedig bevezettük a kötelező szemétszállítást.

- Milyen tervei vannak ?

- Fontosnak tartom a községben a szennyvízkezelés megoldását. Tervezzük egy közösségi ház építését. Javítani kell a közoktatás színvonalát, amit az oktatási intézmények önállósulásával tudok elképzelni. Továbbra is szorgalmazom az M5-ös autópályára felhajtó csomópont megépítését. Véleményem szerint, ennek megvalósulása komoly előrelépést jelenthet a község számára. A csomópont kiépítése után ugyanis az autópályán mindössze 11 kilométerre csökken a távolság Kunszállás és Kecskemét között. Úgy gondolom tehát, hogy a kedvező közlekedési adottság, a település infrastrukturális fejlettsége, valamint a viszonylag olcsó, közművesített telkeink igen vonzóvá tehetik településünket. Célom, kis túlzással, hogy Kunszállás Kecskemét „külvárosa” legyen.