Képzeljünk el egy iskolát, ahol nincsenek évfolyamok, a gyerekek érdeklődésük és fejlettségük alapján alkotnak csoportokat. Nincs központilag meghatározott tananyag, de a diákokkal gazdag tudású felnőttek és idősebb tanulók foglalkoznak: sokat beszélgetnek a világ jelenségeiről, szövegekről, művészetről, megosztva egymással a véleményüket. Ha az időjárás engedi, mindezt az iskola kertjében teszik, közben sokat mozognak, énekelnek, alkotnak. A tanítás nem reggel 8-tól délután 4-ig tart, hanem igazodik a gyerekek biológiai órájához.

Ez nem egy népszerű, 21. századi alternatív iskola pedagógiai programja, hanem egy átlagos 17. századi iskoláé, ahonnan gondolkodásra, mérlegelésre, döntésre képes felnőttek kerültek ki. De vajon a ma iskolája is képes ugyanilyen felnőtteket nevelni? Ebben nem lehetünk biztosak – hangzott el Dr. Gloviczki Zoltán A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre című könyvének hétfői bemutatóján, ahol a könyv szerzője Halácsy Péterrel, a Prezi és a mikroiskolákból álló Budapest School társalapítójával beszélgetett.

Az Open Books gondozásában megjelent kötet többek között arra a kérdésre keresi a választ, mi lehet az oka annak, hogy az egész világon kísértetiesen hasonló válságtünetek, krízisjelenségek jelentkeznek az oktatásban, hogyan ragadt az iskolarendszer a 19. században, és miként változik az iskola szerepe a mesterséges intelligencia térhódításával.

„A tegnapelőtt iskolájában élünk”

„A történelem során soha nem volt olyan hosszú ideig változatlan az iskola világa, mint a 19. század óta” – hívta fel a figyelmet a könyvbemutatón Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Oktatási Hivatal volt elnöke, kiemelve: az a kép, ami az iskoláról a fejünkben él, az elmúlt másfél-két évszázad öröksége. A gyerekek több mint 150 éve ugyanolyan épületekben, ugyanolyan osztálytermekben ülnek, és ugyanazt csinálják: könyveket és füzeteket használva, tanári utasításokat követve versengenek magukkal és az osztálytársaikkal a minél jobb jegyekért.

Ám eközben a társadalom és a munka világa gyökeresen megváltozott. Ma már komplex problémák megoldásán, valami új létrehozásán dolgozunk, egymással együttműködve, csapatokban. Csakhogy az iskola pont azokat a kompetenciákat – a kooperáció képességét, a kommunikációt, a kreativitást, a kritikus gondolkodást – nem fejleszti kellően, amelyek ehhez szükségesek. „Ma egy gyerek nem azért tanul nyelvtörténetet, szerves kémiát vagy fizikából hőtant, mert ahhoz, hogy a világban eligazodjon, erre a tudásra van szüksége. Ezeket mind azért tanítjuk, mert részei a nyelvészetnek, a kémiának és a fizikának. De hamis az a kép is, amely ezeket a kompetenciákat szembeállítja a tárgyi tudással. Az alapvető és biztos tárgyi tudás ugyanis az egyik legfontosabb építőeleme a kompetenciáknak, a kritikus gondolkodásnak” – magyarázta.

És ha jön a mesterséges intelligencia?

Gloviczki Zoltán kiemeli: a mesterséges intelligencia térnyerése komoly, bár egyáltalán nem példa nélküli paradigmaváltás elé állítja az iskolarendszert. Ám a tankönyvek újraírása, a pedagógusképzés átalakítása még „felületi sebkezelésnek” is kevés, ehelyett a legfontosabb, az iskola alapvető céljait boncolgató kérdésekre kellene válaszolnunk – ezt ugyanis a 19. század óta nem tettük meg.

Hogyan indulhat el az oktatás a változás felé? A kötet szerzője úgy gondolja, még a legkiválóbb oktatási reform sem lesz képes megszüntetni a jelenlegi krízist. „Ez nem fog menni úgy, hogy egy döntéshozó felülről megmondja, min kell változtatni. Ehelyett folyamatosan és sokat kell beszélnünk az iskola céljairól nekünk, pedagógusoknak – de a szülőkkel is, mert számos dolog rajtuk csúszik el. Közülük sokan gyanakvással fogadják azt, ha az iskolában valami máshogy történik, mint amit megszoktak. És megértem, mert mi mást gondolnának addig, amíg nem beszélnek velük erről ” – mondta.

A kötet Neumann János példáján keresztül azzal is szembesíti az olvasókat: hamis képzet, hogy nagyapáink, dédapáink még el tudták érni az enciklopédikus és biztos iskolai tudást, bezzeg erre a mai gyerekek képtelenek. Ha megnézzük, hogy a világhírű matematikusnak az 1920-as években gimnazistaként mit kellett tudnia irodalomból, történelemből vagy éppen biológiából, egyértelművé válik, hogy a mai diákok ahhoz képest valóságos információtengerrel néznek szembe az órákon – és elsősorban nem a képességeiken múlik, ha közben elvész az összefüggés, a lényeg, sőt maga a tudás is.

A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre megvásárolható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető az Open Books oldalán.