Borítókép: Kiss Czakó Imre
Képgaléria: Sebestyén István

A több mint tíz éve létrejött Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár immár 333 vármegyei értéket tart számon. Ezek között vannak már azok is, amelyeket az elmúlt egy évben fogadott be a Vármegyei Értéktár Bizottság. A vármegyei értékké nyilvánítás előfeltétele egy javaslat – amit bárki megtehet –, illetve az, hogy a „jelölt” ezt megelőzően már a Települési Értéktár része legyen.

Mint dr. Bankó Ágnes bizottsági referens elmondta, Bács-Kiskunban a 119 közül jelenleg több mint 80 településen működik Települési Értéktár Bizottság. A konferencia egyik célja volt, hogy ösztönözze a településeket az értékfeltáró és értékőrző munkára. A nap folyamán a résztvevők előadásokat hallhattak a különböző vármegyei értékekről, valamint a közösségi értékfeltárásról. Mindezt Szabó Sándor tárogatóművész és a Gregus Tárogató Kvartett előadása színesítette.

A konferencia keretében dr. Mák Kornél, a vármegyei közgyűlés alelnöke, a Vármegyei Értéktár Bizottság tagja adta át az elmúlt egy évben a Vármegyei Értéktár által befogadott értékek elismerő oklevelét (egy kivételével, hiszen a „Dr. Bárth János: Kecel története és néprajza, keceli monográfia” megnevezésű vármegyei érték esetében ez már korábban, 2023 decemberében megtörtént a Keceli Flóra Virágfesztiválon).

Az érintett vármegyei értékek méltatását az alábbiakban olvashatják:

A kecskeméti városháza

A kecskeméti városháza a magyar szecesszió gyöngyszeme, Kecskemét egyik leghíresebb épülete, melynek építészeti és turisztikai jelentősége nemzetközileg is elismert. Az épület Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1893 és 1897 között. Összetett építészeti stílusában a francia reneszánsz, az angol kortárs építészet és a felvidéki pártázatos reneszánsz vegyül a magyar szecessziós stílussal. A városháza országosan védett örökségi érték, városképi és városépítészeti szerepe egyedülálló, a kecskeméti főtér meghatározó eleme, fő viszonyítási pontja.
Az oklevelet prof. dr. Sztacho-Pekáry István, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere és Balogh Zoltán, a Kecskeméti Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának fejlesztéspolitikai irodájának vezetője vette át.

Bács-Kiskun vármegye tanyavilága

Bács-Kiskun vármegye tanyavilága a magyar vidék egyik meghatározó kulturális és gazdasági öröksége. A tanyák több évszázados múltja az alföldi táj szerves részét képezi, őrizve a hagyományos gazdálkodási formákat és életmódot. A szocializmus évei alatt sok tanyát felszámoltak, ám Bács-Kiskunban sikerült megőrizni jelentős részüket, így napjainkban is fontos szerepet játszanak. A tanyarendszer fennmaradása és megújulása a helyi közösségek, gazdálkodás és kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.
Az oklevelet Bodor Zsuzsanna, a Kamra-Túra Egyesület titkára és Szabó Gellért polgármester, a Magyar Faluszövetség elnöke vette át.

Schőn Mária munkássága

Schőn Mária az 1980-as évektől kezdve fáradhatatlanul kutatja Hajós történét és a sváb hagyományokat. Munkássága jelentős mértékben hozzájárul a sváb nemzetiségi kultúra megőrzéséhez. Számos kötet társszerzője: a gyermekfolklórtól és a népi hiedelemvilágtól kezdve a lakodalmi szokásokon és a szőlő- és borkultúrán keresztül Hajós társadalomtörténetéig számos témában kutatott és írt. Jelentős mértékben az ő érdeme, hogy Hajós a vármegye és az ország néprajzi szempontból legkiemelkedőbb módon dokumentált sváb települése.
Az oklevelet Sárdi Tünde, a Hajósi Értéktár Bizottság elnöke és Schőn Mária néprajzkutató kapta.

Dargay Lajos (1942–2018) szobrászművész hagyatéka

Dargay Lajos szobrászművész életműve kiemelkedő a magyar képzőművészetben, különösen a kinetikus-kibernetikus szobrászat terén. Absztrakt alkotásai nemzetközi szinten is elismertek. Munkássága során nemcsak műveivel, de művészetközvetítő tevékenységével is kitűnt, fontos szerepet játszva a Nicolas Schöffer-hagyaték megőrzésében és népszerűsítésében. Alkotói munkája Kalocsán teljesedett ki. Művészete a modern magyar szobrászat egyik kiemelkedő és egyedülálló példája, jelentős hatást gyakorolva a kortárs művészetre.
Az oklevelet Romsics Imre, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója vette át.

Dékáni Árpád életműve, Erzsébet királyné mellszobra,
Gyárfás István életműve, Nagy Czirok László életműve

Az okleveleket Végső István, a kiskunhalasi Pásztortűz Egyesület elnöke, és Németh Györgyi, a Kiskunhalasi Értéktár Bizottság elnöke vette át.

Dékáni Árpád életműve

Dékáni Árpád iparművész tevékenysége Bács-Kiskun vármegyei, illetve országos viszonylatban is kimagasló. Az általa megálmodott halasi csipkével a 20. század elején világhírnevet szerzett: 1904-ben St. Louis-ban és 1906-ban Milánóban Grand Prix-t nyert alkotásai a szecesszió és a magyar népi motívumok mesteri ötvözetei. Tanárként és közéleti szereplőként is aktív volt, szervezői munkája révén a magyar háziipari mozgalom erősödött. Munkássága jelentősen hozzájárult a magyar népművészet és iparművészet fejlődéséhez.

Erzsébet királyné mellszobra

Erzsébet királyné mellszobra Kiskunhalas első világi szobra, amelyet 1902-ben avattak fel Nagy Kálmán alkotásaként. A szobor a historizmus emlékmű-szobrászatának egyik fontos darabja, amely Erzsébet királyné kultuszához kapcsolódik. Az alkotás carrarai márványból készült, és a királyné eszményítését hivatott szolgálni. Bár Nagy Kálmán korai halála megakadályozta életművének kiteljesedését, munkái, köztük ez a szobor, kiemelkedő jelentőséggel bírnak a magyar szobrászatban.

Gyárfás István életműve

Gyárfás István jogász, történész és akadémikus a 19. századi magyar tudományos élet kiemelkedő alakja volt. Legnagyobb történeti munkája, a „Jász-kunok története” című négykötetes monográfia alapművé vált a Jászkunság kutatásában. Közigazgatási és jogtudományi tevékenysége mellett gyakorló mezőgazdászként, illetve mezőgazdasági szakíróként is aktívan részt vett Kiskunhalas fejlesztésében. Munkássága jelentős hatással volt a helyi tudományos életre és a régió polgárosodására.

Nagy Czirok László életműve

Nagy Czirok László kiemelkedő néprajzkutató, hivatalnok és múzeumigazgató, akinek életműve a Kiskunság és Kiskunhalas népi hagyományainak megőrzésében jelentős szerepet játszott. Könyvei, mint a Pásztorélet a Kiskunságon és a Betyárélet a Kiskunságon, alapvető szakirodalommá váltak, gyűjtései pedig felbecsülhetetlen értékű források a néprajztudomány számára. Több évtizedes gyűjtőmunkájával mintegy 15 ezer oldalnyi anyagot hagyott hátra, amelyek a halasi és kiskunsági élet szinte minden aspektusát felölelik.

Érsekcsanádi szivattyútelep és környezete

Érsekcsanádtól 5 kilométerre, a Duna-parton, az árvízvédelmi töltés védett oldalán áll az 1898-ban belvízvédelmi céllal megépült, eredetileg gőzüzemű szivattyútelep. A szivattyútelep épületegyüttesének az eredetivel megegyező visszaállítása 1996 és 1998 között készült el. A természettel harmonizáló, funkciójának teljességgel megfelelő, esztétikai megjelenítésében egységes varázslatos vízügyi komplexum környezete vonzó kirándulóhely is egyben.
Az oklevelet Nánai Tamás, az Érsekcsanádi Értéktár Bizottság elnöke, és Felső Róbert, Érsekcsanád polgármestere kapta.

Félegyházi Őskereszt

A kitűnő arányokban, gondos és művészi kivitelben alkotott emlékkereszt Kiskunfélegyháza egyik legrégebbi vallásos tárgyú emléke, 1799-ben készült Morvai János, Kis Ilona és Varga Pál megrendelésére. A késő barokk stílusban faragott kőkereszt impozáns, 450 cm magas, és a Jézus-korpusz, valamint a térdelő Mária Magdolna szobrával együtt különleges művészi értéket képvisel. Ez az emlékkereszt nemcsak Félegyháza, hanem a környék vallásos közösségének is meghatározó dísze, a város vallási és kulturális örökségének kiemelkedő része.

Az oklevelet Kállainé Vereb Mária, a Kiskunfélegyházi Értéktár Bizottság tagja vette át.

Fülöpszállás református temploma

A Fülöpszállási Református templom Bács-Kiskun vármegye egyik legértékesebb és legszebb református épülete. A több mint 200 éves templom késő barokk stílusban épült, gazdag díszítéssel és szimbolikával, amelyek a keresztény hit fontos elemeire utalnak. A templom kiemelkedő értékei közé tartozik a 18. századból származó berendezés, a faragott tölgyfa padok és a különleges Tormási Mӓrtz Henrik által készített orgona. A műemléki védettség alatt álló templom története, funkciója és egyedi mivolta miatt a szakrális épületek közül is kiemelkedő.
Az oklevelet Varga Istvánné, a Fülöpszállási Értéktár Bizottság külsős szakértője, és Gubacsi Gyula, Fülöpszállás polgármestere vette át.

Járitz Józsa alföldi festészete

Járitz Józsa, a 20. század egyik kiemelkedő magyar festőnője olyan hatalmas, egyben minőségi életművet hozott létre, amellyel tisztes helyet vívott ki magának a magyar képzőművészetben. Festészetében kiemelkedő helyet foglal el az alföldi táj és az ott élő emberek. Bár Párizs művészeti világában is megállta a helyét, mégis Kiskunmajsán találta meg igazi inspirációját. Az alföldi tanyavilágot ábrázoló alkotásai a természet és az egyszerű vidéki élet szeretetét tükrözik, amely egész életét meghatározta.
Az oklevelet Bozókiné Veszelovszki Szilvia, a Kiskunmajsai Értéktár Bizottság munkatársa és id. Járitz István, Járitz Józsa unokaöccse vette át.

A Magyarvíz Ásványvíz Kft. termékei

A Magyarvíz Ásványvíz Kft. a Lajosmizsén található kútjaiból nyert természetes ásványvizeivel, mint a Mizse, a Primavera és a Zafír, kiemelkedő szereplője a magyar ásványvízpiacnak. Kiváló minőségű termékeikkel nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is elismerést szereztek. A vállalat hangsúlyt helyez a fenntarthatóságra is: az ECOGREEN termékeivel és zöld energiával működő gyártási folyamataival csökkenti ökológiai lábnyomát. Az egészséges életmód elkötelezett híveként sporteseményeket, sportszervezeteket és egészségügyi intézményeket támogatnak.
Az oklevelet Basky András, Lajosmizse polgármestere vette át.

Megemlékezés az 1956-os kécskei sortűz áldozataira, Ókécskei Közösségi Ház, Tiszakécskei Pálinkaünnep

Az oklevelet Sánta László és Szabó Berta, a tiszakécskei Helyi Értékek Gyűjteményének és az Arany János Művelődési Központ munkatársai vehették át.

Megemlékezés az 1956-os kécskei sortűz áldozataira

A tiszakécskei sortűz emlékezete egy tragikus, egyben meghatározó történelmi eseményt őriz. 1956. október 27-én, Tiszakécskén szolidaritási nagygyűlést tartottak az országzászlónál, amikor a békés tömegre egy vadászrepülőgép váratlanul tüzet nyitott. 17 ember meghalt, 110 megsebesült. A városban 1989 óta minden évben emlékeznek a sortűz áldozataira. 1996 őszén állították fel a Szent Imre-téren a II. világháború és 1956 kécskei hőseinek és áldozatainak emlékművét, 1999-ben pedig a helyi képviselő-testület városi gyásznappá nyilvánította október 27-ét.

Ókécskei Közösségi Ház

Az Ókécskei Közösségi Ház kezdetben községházaként szolgált. A régi, alavult épületet 1938-ra bővítették ki, ekkor nyerte el mai formáját. Városképi szempontból az ókécskei városközpont egyik meghatározó épülete. 1950 után megyei csecsemőotthonként használták. Az 1990-es rendszerváltást követően ismét felújították, közösségi házzá alakították. Az épület nemcsak a helytörténeti gyűjtemények őrzője, hanem a térség kulturális életének meghatározó központja is.

Tiszakécskei Pálinkaünnep

A Tiszakécskei Pálinkaünnepet minden év szeptember első hétvégjén rendezik meg. Középpontjában a pálinka, mint hungarikum áll. A rendezvény hagyományőrző, hagyománymegújító szerepe mellett gyakorlati módon támogatja a kézműves pálinkakészítést – egyrészt szakmai előadásokkal, másrészt azzal, hogy hiteles szakmai zsűri véleményezi a benevezett párlatokat. A település határain jóval túlmutató eseményen minden évben helyi és erdélyi előadók színesítik a programot, erősítve a nemzeti összetartozást.

Nagy Péter és fiai Qvevribe (égetett agyag amfóra) történő borkészítés módja

A Jászszentlászlón élő Nagy Péter, fiaival közösen hagyományos magyar fajtákból készít borokat móricgáti családi borászatukban. A modern eljárások mellett innovatív módon alkalmazzák a belülről méhviasszal impregnált, földbe ásott agyagedényekben való borerjesztést és -érlelést. A 8000 éves, grúz eredetű qvevri technológiával egyedi színfoltot képviselnek a hazai borpiacon. Tevékenységük mintaadó példa a családi méretű, természetes, „kézműves” borászkodásra, amely vendéglátással, turizmussal is kiegészül.
Az oklevelet Mészáros László, a Jászszentlászlói Értéktár Bizottság elnöke és Nagy Simon borász vette át.

Szomszédoló Néphagyományápoló Dramatikus Játékdélelőtt

A jászszentlászlói Szent László Óvoda és Bölcsőde kiemelt nevelési célja a magyar népi kultúra éltetése, a hazaszeretet megalapozása, valamint a magyarságtudat erősítése. Ennek egyik eszköze a 2014 óta évente megrendezett Szomszédoló Néphagyományápoló Dramatikus Játékdélelőtt, amelynek keretében a környező településekről meghívott óvodai csoportok jeles napokhoz köthető dramatikus játékokat mutatnak be. A szomszédoló mára a Kiskunság egyik példamutató, településhatárokon átívelő, közösségépítő gyermekprogramjává vált.
Az oklevelet Nagy András, Jászszentlászló polgármestere és Víghné Nyikos Tünde, a jászszentlászlói óvoda vezetője vették át.

Szunyi Sándor tárogató-fúvóka készítő szaktudása és tevékenysége

A tipikus magyar hangszerként ismert tárogató fúvókájának készítése különleges szaktudást igényel, mivel ezek egyedi, kézi megmunkálást igénylő eszközök, amelyek jelentős hatással vannak a hangszer hangzására. A jászszentlászlói Szunyi Sándor saját fejlesztésű technológiát alkalmaz, bakelitből készít fúvókákat, amelyek pontosabbak és tartósabbak a hagyományos műanyag változatoknál. Munkája nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismert, különleges helyet adva a tárogató hagyományának megőrzésében és fejlesztésében.
Az oklevelet Szunyi Sándor tárogató-fúvóka készítő mester vette át.