• 2018. január 30. 09:30
  • Forrás: MTI

Akár 250 párt is indulhat az áprilisi választáson

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel, a szám azonban még nőhet, mivel a bíróságok a jogerőt utólag állapítják meg. Ha pedig megfellebbezték a bejegyzést, akkor az is előfordulhat, hogy valamely párt bejegyzését a választás kitűzése előtt helybenhagyta ugyan a másodfokú bíróság, de a nyilvántartási bejegyzésre – a kitűzés dátumát megelőző jogerővel – csak azután kerül sor, hogy az iratok megérkeznek az elsőfokú bírósághoz.
Akár 250 párt is indulhat az áprilisi választáson

 

Az OBH adatai szerint tavaly hetven pártot, míg 2018-ban eddig kettőt jegyeztek be jogerősen. A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és eddig csak egyet töröltek a nyilvántartás alapján. A 2014-es országgyűlési választás előtti évben 23 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2010–2014 között pedig 51-et alapítottak.

Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felében volt. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakuló párt azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint tíz még ma is működik közülük. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

Az 1995 előtt alakuló és ma is működő pártok közül még 1989-ben jött létre a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt. A ma is működő pártok közül 1993-ben jegyezte be a bíróság a Magyar Igazság és Élet Pártját.

Az országgyűlési választáson induló pártoknak nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha indulni tudnak a választáson, tehát ha jelöltjei neve felkerül a szavazólapra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.