Titkok a levéltárból - A Múltbanéző című online folyóiratról

Titkok a levéltárból - A Múltbanéző című online folyóiratról
A levéltárakban megőrzött dokumentumok elsődleges kútfői a történetírásnak, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak. A régi korok iratainak megismerése nélkül nem lenne konkrét információnk elődeink életéről, településünk múltjáról sem. Ezen iratok feldolgozása és közkinccsé tétele a...
Titkok a levéltárból - Az útkaparók

Titkok a levéltárból - Az útkaparók
Sok régi foglalkozás, mesterség tűnt el vagy alakult át az idők folyamán, ezek közé tartozik az útkaparóké is. Egy 1909-ből származó vármegyei szabályrendelet segítségével bepillantást nyerhetünk egykori munkájukba.
Titkok a levéltárból - Holló László képeslapja

Titkok a levéltárból - Holló László képeslapja
Holló László, a későbbi festőművész Kiskunfélegyházán született 1887-ben. Ebben a városban tett érettségi vizsgát is 1904-ben, az édesapja, id. Holló László által vezetett főgimnáziumban (ma Móra Ferenc Gimnázium). Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában folytatta, majd 1909-től Münchenben képezte magát tovább. Ebben támogatta őt anyagilag szülővárosa is, hiszen neki ítélte oda az özv. Kalmár...
Titkok a levéltárból - Az orosz katonai sírokról

Titkok a levéltárból - Az orosz katonai sírokról
Az 1944-1945-ben, a második világháború során elesett és Kiskunfélegyháza belterületén eltemetett orosz katonák Marx téri tömegsírjáról és vörös csillagos emlékművéről korábban már esett szó. A város külterületén elhantolt szovjet katonákat azonban egy másik tömegsírba temettette át 1946-ban az orosz katonai hatóság. Ez a tömegsír a „város délkeleti szélén, a Jókai utca folytatásában lévő...
Titkok a levéltárból - Az orosz hősi emlékműről

Titkok a levéltárból - Az orosz hősi emlékműről
A második világháború vége felé, 1944 őszén érték el városunkat az orosz katonai csapatok. A harcok során mindkét felet érték veszteségek, a meghalt orosz katonákat először a város különböző pontjain hantolták el, később közös tömegsírokba temették őket.
Titkok a levéltárból - A református templom harangtornyáról

Titkok a levéltárból - A református templom harangtornyáról
Az 1743-ban újratelepült Kiskunfélegyházát katolikusok népesítették be. Protestáns vallású lakosok az 1850-es évektől éltek a városban, de számottevően 1876 után nőtt meg a létszámuk. Ebben az évben helyezték át ugyanis az állami tanítóképző-intézetet Csongrádról Félegyházára, melynek tanári karába jelentős számú protestáns pedagógus tartozott.
Titkok a levéltárból - Étlap 1899-ből

Titkok a levéltárból - Étlap 1899-ből
„Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudomására adni, hogy konyhámat újonnan berendeztem kitűnő magyar és a legfinomabb franczia étkek és különlegességek készítésére.” Így hirdette 1899-ben Decker János, az Európa Szálló bérlője üzletét a Félegyházi Hírlapban.
Titkok a levéltárból - Régi idők reklámjai 9. - Élvezeti cikkek, mint gyógyszerek

Titkok a levéltárból - Régi idők reklámjai 9. - Élvezeti cikkek, mint gyógyszerek
Az 1885 és 1900 között megjelent három félegyházi újságban szép számmal találhatók olyan hirdetések, melyekben ma már élvezeti cikkeknek minősülő termékeket kínáltak gyógyhatású szerként.
Titkok a levéltárból - Gimnáziumi órarend 1853/1854

Titkok a levéltárból - Gimnáziumi órarend 1853/1854
A Móra Ferenc Gimnázium elődje, az 1809-ben alapított félegyházi kisgimnázium a kezdeti időben még nem adott érettségit, négy osztállyal működött, ami így kb. a mai általános iskolai felső tagozatnak felelt meg.
Titkok a levéltárból - Régi idők reklámjai 8. - Labdacsok és balzsamok

Titkok a levéltárból - Régi idők reklámjai 8. - Labdacsok és balzsamok
Az 1885 és 1900 közötti évek félegyházi újságjaiban a legelterjedtebb egészségügyi témájú hirdetésnek a különböző „éltető balzsamok” és univerzális hatókörű „labdacsok” népszerűsítése számított.
[Első oldal]« Előző oldal 1 2 3 4 5 6 Következő oldal » [Utolsó oldal]