Titkok a levéltárból - Kiskun Napok 1970

Titkok a levéltárból - Kiskun Napok 1970
Kiskunfélegyháza 1934-től kezdődően – különböző neveken – időről-időre idegenforgalmi rendezvénynek szánt programsorozatot rendezett. Ezek eleinte egy, később több naposak voltak, hívták őket Félegyházi Napnak és Kiskun Napnak is. Eredeti céljuk az volt, hogy széles körben bemutassák a várost az érdeklődőknek, a reménybeli befektetőknek és a kirándulni vágyóknak. Idővel a financiális okokból...
Titkok a levéltárból - A Sidol-szállító esete a kétfogatú kocsival

Titkok a levéltárból - A Sidol-szállító esete a kétfogatú kocsival
A levéltári dokumentumok mellett iratmellékletként olykor fényképet is lehet találni. Így van ez egy 1939-ben történt közúti baleset esetében is, amikor nemcsak a szerencsétlenség körülményeit rögzítő jegyzőkönyv, hanem a helyszíneléskor készült fényképek is fennmaradtak.
Titkok a levéltárból - Személyleírás sablon alapján

Titkok a levéltárból - Személyleírás sablon alapján
A 20. század első felében még nem volt elterjedt szokás, hogy a bűnvádi eljárás során a gyanúsítottakról, illetve elítéltekről fényképet készítsenek, csupán személyleírást vettek fel az illetőről. Természetesen ezek sokkal szubjektívebb benyomásokat rögzítettek, mint a fotók, kevésbé voltak alkalmasak egyes személyek azonosítására. A rendőrség ezért „segédanyagot” bocsátott nyomozói...
Titkok a levéltárból - Néhány szó egy elfeledett kápolnáról

Titkok a levéltárból - Néhány szó egy elfeledett kápolnáról
Egy régi félegyházi képeslap több, nem közismert (vagy nem ilyen néven közismert) városi épület képét is felvonultatja. Közülük most egyről, a jobb felső részen látható, ma már fel nem lelhető épületcsoportról lesz szó. Ez a képeslapon a Spiller-villa, a Fürdőszálló, az Állami Gazdasági Iskola, a Járásbíróság és a Munkásotthon épülete mellett kapott helyet és a felirat szerint a „Hősök emléke”...
Titkok a levéltárból - Felmérés a város zenei életéről 1928-ban

Titkok a levéltárból - Felmérés a város zenei életéről 1928-ban
1928-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egy 395 pontból álló kérdőívet küldött minden magyar város polgármesterének. A felmérés igyekezett a vidéki városok zenei életét minden szempontból körüljárni, rákérdezett a település zenei múltjára, hagyományaira, az egyházi zenére, a zeneoktatásra, a zenekarokra és dalárdákra, a színházi előadásokra és hangversenyekre, a mozgófényképszínházakra...
Titkok a levéltárból - Haubner Károly kottái a levéltárban

Titkok a levéltárból - Haubner Károly kottái a levéltárban
A levéltár a kézzel vagy géppel írt iratokon kívül különleges dokumentumokat is őriz, például kottákat. Ezek közül a legjelentősebbek Haubner Károly nevéhez fűződnek.
Titkok a levéltárból - „Ebattával káromkodni merészlett”

Titkok a levéltárból - „Ebattával káromkodni merészlett”
A nyelvhasználat sajátos fajtája a szitkozódás, káromkodás. A magyar nyelv gazdag a csúnya szavakban, az azonban koronként változó, hogy mit tekintenek annak, illetve melyik szitokszó használata terjedt el szélesebb körben.
Titkok a levéltárból - Harmadik női díszpolgárunk: Fazekas Ágnes Mária Blandina

Titkok a levéltárból - Harmadik női díszpolgárunk: Fazekas Ágnes Mária Blandina
A Constantinum 1908-tól 1948-ig tartó története során nagyon sok nővér tanított a különböző iskolafokozatokon, de talán egyikük működése sem hagyott olyan mély nyomokat az intézet életében, mint a félegyházi származású, a Constantinumban több mint húsz évig tanító Fazekas Mária Blandina nővér. 
Titkok a levéltárból - Második női díszpolgárunk: Szántó Piroska

Titkok a levéltárból - Második női díszpolgárunk: Szántó Piroska
A magyar festészet európai szinten is számon tartott alkotója 1913. december 7-én született Kiskunfélegyházán. Szülei korai halála után nagymamája nevelte. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, magántanulóként tett érettségi vizsgát az akkori Szent László Reálgimnáziumban (ma Móra Ferenc Gimnázium).
Titkok a levéltárból - Első női díszpolgárunk: Kalmár Józsefné

Titkok a levéltárból - Első női díszpolgárunk: Kalmár Józsefné
A díszpolgári cím olyan erkölcsi elismerés, amellyel egy adott település fejezi ki tiszteletét, megbecsülését és háláját a kitüntetett személy iránt. Általában az nyerheti el, aki a közösség érdekében kifejtett tevékenységével, magatartásával eredményesen segítette elő a település anyagi és szellemi értékeinek gyarapítását. Ez a kitétel abszolút helytálló Kalmár Józsefné Fazekas Anna személyével...